2020. február 6-án, csütörtökön délután 13 órától majd’ két órát töltöttünk egy bejárás keretein belül a felújítás alatt álló Károlyi-Csekonics-palotában, amely a nem túl távoli jövőben Egyetemünk bölcsészkarának részévé válik majd.
Az elmúlt időszakban számos új apró komponens került napvilágra, amelyeket a szakemberek beépítettek a létesítmény tervváltoztatásaiba is: ilyen többek közt a szivarszoba kandallójának meglelt kerámiadíszítése is. A résztvevőket a kivitelezés lebonyolítói és műszaki ellenőri feladatait ellátó ÉMI Nonprofit Kft. részéről Szegő Tamás műemlékvédelmi referens és Ónodi Géza projektvezető kalauzolta. A bejárás a Múzeum utca felől indult, így rögtön abba az előcsarnokba érkeztünk, ahol a fotókról méltán híres íves falépcső is található. Ónodi Gézával is itt beszélgettünk, ezáltal pedig rengeteg érdekességet megtudhattunk a felújításról.
Mikor is kezdődött pontosan, illetve milyen ütemben halad az egykori Csekonics Margit és Károlyi István építtette palotaegyüttes rekonstrukciója? Mesélne róla, mégis milyen állapotban volt az épület, amikor elindult a felújítás folyamata?
Gyakorlatilag 2015 decemberében indultak el az épületkutatási folyamatok, és ezzel együtt a tervezési munkák is. 2017. november végén adtuk át a kivitelezőnek a munkaterületet, tehát onnantól az effektív kivitelezési munkavégzés is beindult. Az épület használatban volt az épületkutatás időszaka alatt, így az nem tudott olyan végletekbe menően megvalósulni, hogy minden részletet kétséget kizáróan rögzíteni lehessen. Tehát nagyon sok ismeretlen tényező maradt a házban, amik később tervváltoztatásokat vontak maguk után, a történelmi épületszárny pontos rekonstrukciójának megvalósíthatósága érdekében. Én 2017 őszén jártam be először a leendő munkaterületet. A ház előző használói ekkorra már elhagyták az épületet, de bútorok, irodaszerek és eszközök tömkelege maradt a házban.
Hogyan érzik, tarthatók a munkálatok határidői? Nehezíti, lassítja a kivitelezést az, hogy 2004-ben az épületet műemléki védelem alá helyezték?
A műemléki védettséget a kivitelezés szervezés során adottságként kellett kezelni, tehát kivitelezés szervezés szempontjából fel lehetett rá készülni. A bonyodalom ott kezdődik, amikor addig ismeretlen szerkezetek, illetve részletek derülnek ki, amelyek miatt a megtervezett előrehaladást újra és újra át kell szervezni, a terveket felül kell vizsgálni, és a kompetens személyekkel együtt meg kell határozni az új irányt. A védettség miatt minden félnek más szabályok szerint kell kezelnie a projektet - tervezőktől a kivitelezőkön át a felhasználóig – mint egy nem műemlék épület esetében, ez jelentős szemléletbeli különbséget is jelent. Ahogy említettem, a kivitelezés kezdete előtt nem volt lehetőség átfogó, roncsolásos vizsgálatokkal megkutatni az épületet – csak később, az aljzat, burkolat -és vakolatbontások során jutottunk olyan információk birtokába, amelyeket nem hagyhattunk figyelmen kívül, amiket muszáj volt megtartani és beépíteni. Ha az építményt nem minősítik műemlékké, akkor bizonyos szempontból egyszerűbb a munkamenet: restaurátori felügyelet nélkül lehetett volna bontani és építeni. Így viszont minden apró részletet meg kellett vizsgálnunk, időrendben elhelyezni őket, ami rengeteg időt és folyamatos odafigyelést igényelt a kivitelezésben résztvevőktől, de ezt inkább a pontos rekonstruálás igénye okozza, nem a műemléki jelleg. Tehát a fenti eljárásrend bár bonyolította a helyzetet, ugyanakkor e nélkül a kivitelezés ilyen színvonalon és műszaki tartalommal nem valósulhatott volna meg. Az eredetileg 20 hónap átfutási idővel kalkulált kivitelezés a bontási munkák során ismertté vált örökségvédelmi, illetve szerkezeti tényezők és problémák miatt módosult. Emellett az Egyetem részéről is érkeztek olyan igények, melyek az eredetileg vállalt határidővel már nem voltak összeegyeztethetők. Az Egyetem végleges kérései között szerepelt például az is, hogy a bálterem mennyezetén a terv szerint grisaille festményként rekonstruálandó Lotz-kép is színesben kerüljön helyreállításra a fellelhető vázlatok és további kutatások eredménye alapján. A bálterem - eredeti minta alapján történő - aranyozása szintén ide sorolható. Az épületben a tervek szerint szeptemberben megkezdődhet az oktatás.
Hallhattunk neorokokó falról az egykori grófnői fürdőszobában, gyönyörű mintázatú parkettáról a grófkisasszonyi szalonból – milyen értékek és tárgyak kerültek elő a felújítás során? Mi lesz a kincsek sorsa?
Természetesen nem úgy kell elképzelni, hogy arannyal tömött széfek és ehhez hasonló meritumok dőlnek a falakból. Másfajta kincsek ezek, nem igazán lehet fizetőeszközben mérni értéküket: eredeti terrazzo burkolatokról, intarzia és normál csaphornyos parkettákról beszélünk, illetve aranyozott stukkók és ezek töredékei is előkerültek például a bálterem aljzatából. Ezekből mind műszaki információt nyerhetünk, ez talán a legfontosabb értékük. A stukkókat ténylegesen nem építjük be az új épületbe, hanem mintaként használjuk fel őket - ezek alapján képezzük az újragyártott díszeket. A palota felújítási terve igazodik a fellelt értékekhez és értékes szerkezetekhez: a terrazzók restaurálásra kerülnek és a palotán belül lesznek bemutatva, ellátva eredeti funkciójukat, de többek közt vasbeton pillérekből előkerült díszes öntöttvas oszlopok is kiállításra kerülnek majd a helyszínen. Egyes csillárok esetében is kiderült időközben, hogy eredetiek – ezeket terv szerint nem kellett volna felhasználnunk, de így magától értetődően változott a stratégia és megtartottuk azokat. Ezek szintén funkcionálni is fognak, tehát nem csak díszítő szerepük lesz. A kisebb örökségvédelmi tárgyak és érdekességek leltárba lesznek véve, és itt fogják őket tárolni a pincében kialakításra kerülő raktárhelyiségben.
Merültek fel váratlan nehézségek a munkafolyamat során?
Természetesen. Ezt a beépítési módot - ahol a Csekonics-Károlyi-palota található - zártsorú beépítésnek hívjuk. Ez azt jelenti, hogy teljesen telekhatárra épültek a házak, így a szomszédos épületek alapozásainak feltárására csak akkor kerülhetett sor, amikor a csatlakozó épületszárnyat már teljesen elbontottuk és kutatógödröt ástunk. Így derült fény például arra, hogy a szomszédos Sophianum épületének statikailag nagyon előnytelen kő és agyag alapozása és falszakasza található az új pincefalunk mentén – ebből fakadóan pedig nem is lehetett tovább folytatni a szintsüllyesztést mindaddig, amíg azt meg nem erősítettük. Ez például nem volt bekalkulálva, a projekt közben kellett alkalmazkodnunk az aktuális komplikációhoz. A töredékek és terrazzo burkolatok felfedezése szintén lassították a munkát – ezek inkább a belső organizációt borították fel olykor-olykor. Az eredeti parketta is ilyen részlet a grófkisasszonyi előtérben. A stukkók esetében eleinte csak fotók álltak a rendelkezésünkre, ezek alapján készítettük volna el a korhű másolatokat. Nyilvánvaló, hogy ilyen esetben sohasem lesz ugyanolyan, mint eredeti állapotában. Azáltal viszont, hogy később találtunk egy konkrét mintát - ami teljesen hiteles lenyomata a múltnak -, szinte elölről kellett kezdenünk a mintáztatás folyamatát, hiszen a megrendelői szándék szerint mindent az eredeti állapot szerint kell reprezentálnia az általunk elkészített végeredménynek. Ezt nem a minőségre értem, hanem inkább a miliőre, hiszen a nívó ugyanaz lett volna egyébként is, csak valamivel másképp nézne ki.
Mit üzen a hamarosan elkészülő palota ikonikus csigalépcsője mellől a Károli Egyetem hallgatóinak, dolgozóinak? Mi vár majd rájuk e patinás épület falai között?
Egy olyan oktatási épület várja majd a felhasználókat, ami a magyar egyetemek és főiskolák rangsorában is élen jár majd – biztosak vagyunk benne, hogy minden igényt kielégítő létesítmény kerül átadásra részükre nyáron. Egy exkluzív hangulatú, egyedülálló enteriőrrel megáldott, mindemellett pedig funkcionálisan nagyon jól használható komplexumra számíthatnak mind az Egyetem hallgatói, mind pedig az Egyetem dolgozói, akár oktatási helyszínként, akár reprezentatív események helyszíneként. Páratlan élmény lesz a Károli Egyetem közösségének egy korabeli luxusvillában tölteni a tanulmányi éveiket. Azt kívánom minden Károlis hallgatónak, oktatónak és dolgozónak, hogy élvezzék a palota adta különleges atmoszférát, a kényelmet és a professzionális oktatásra szabott körülményeket, illetve vigyázzanak rá és őrizzék is meg mindezt.
A sajtóbejáráson készült fotókból összeállított galériát ide kattintva érhetik el.
