A Károli Gáspár Református Egyetem alapításának 30. évfordulóján Dr. Hegedűs Loránt református püspök tiszteletére állíttatott emléktáblát a Magyarországi Református Egyház és a Károli Gáspár Református Egyetem 2023. február 24-én a Károli Gáspár Református Egyetem Reviczky utca 6. szám alatti épületében, a Károlyi-Csekonics-palota Aulájában. Az emléktáblát Babusa János szobrászművész készítette.
Hegedűs Loránt református lelkész, teológus 1930-ban Hajdúnánáson született, 2013-ban hunyt el Budapesten. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöki tisztét 1991 és 1997 között töltötte be, 1991 és 2002 között a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke volt. 2004-ben történt nyugdíjba vonulásáig a budapesti Kálvin téri Református Egyházközségben szolgált. A Károli Gáspár Református Egyetem 1993. évi megalapításában döntő szerepet játszott, hiszen küldetésének tekintette a református – így az oktatási – intézmények létrehozását, megszilárdítását, hiszen tudta, hogy a hitélet fejlődésében, a lelki megújulás elősegítésében nélkülözhetetlen bástyákra van szükségünk.
Az avató ünnepségen beszédet mondott Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, aki köszöntőjében kiemelte, hogy az „egyetemalapításhoz a hit bátorsága, prófétai látás és offenzív, tudományos igényű teológiai gondolkodás kellett”. A hit bátorsága, egyfajta "mégis hit" kellett az egyetem alapításának gondolatához, hiszen megannyi akadályt, nehézséget kellett legyőzni, kérdés volt többek között, hogy lesz-e az egyetemalapításhoz politikai akarat és támogatás, lesznek-e jelentkezők, lesz-e elég minőségi oktató, lesz-e egyházi egyetértés. Hegedűs Loránt vallotta, hogy minden igaz tudomány gyökere a teológia, így prófétai látással felismerte, hogy szükség van református felsőoktatási intézményre is.
Ifj. Hegedűs Loránt református lelkész a család nevében megköszönte az édesapjának állított emléktáblát. Édesapja nemcsak alapítóként, de az egyetem professor emeritusaként is az egyetemet szolgálta mindvégig. Életében a kihívások és a nehézségek ellenére ma is azt képviselné, amit Ady Endre így fogalmazott meg: „mától fogva, s mindörökké minden embert szeretek".
Trócsányi László rektor személyes hangvételű visszaemlékezésében felidézte: Hegedűs Loránt mindig tele volt lendülettel, elképzelésekkel, és amit elképzelt, az meg is valósult. Ezért lehetünk ma itt a református egyetemen. A református püspök a rendszerváltozáskor új víziót hozott az addig alvó református egyháznak - tette hozzá beszédében.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter ünnepi beszédében kiemelte, hogy: „Hegedűs Lorántnak köszönhető, hogy harminc évvel ezelőtt létrejött a református egyetem, amely mára a magyar keresztyénség meghatározó szellemi műhelyévé vált”. Hegedűs Loránt egyetemalapító küldetésének visszaigazolása, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem ma már az ország első egyetemei közé tartozik. Hangsúlyozta, hogy „minden magyar nyelven kultúrát és tudományt művelő és ezáltal közösséget létrehozó intézmény sikeres működése nemzeti érdek. Mindaz, ami a Károlin történik, mára már semmivel sem pótolható része a magyar felsőoktatásnak”.
Az emléktáblát Gulyás Gergely miniszter és Trócsányi László rektor avatta fel.
Az emléktábla-avatásról készült teljes képgaléria ide kattintva tekinthető meg.
Az emléktábla-avatás itt nézhető vissza.
Babusa János szobrászmester 1964-ben született Gyulán. Budapesten az Építőipari és Díszítőművészeti Szakképző Iskolában kőfaragónak, a Képző- és Iparművészeti Szakképzőben kőszobrásznak tanult. A kőfaragó szakmában mesterlevelet szerzett. Kőszobrászként kezdte pályáját, önképzéssel vált szobrászművésszé.
Alkotásai között megtalálható a Hajdúnánáson 2014-ben állított Hegedűs Loránt mellszobor, valamint a 17. kerületi Szent István téren II. János Pál pápa első magyarországi egész alakos szobra. Számos településen látható Mindszenty József bíborost megformáló alkotása, többek között Rétságon, Budaörsön és Bécsben.
