Az Áldozati szerepek című, két évig tartó összegyetemi, inter- és multidiszciplináris kutatást lezáró konferenciát nagy várakozás előzte meg. A konferencia 12 kutató 24 hónapon át tartó kutatását zárta le.
Domokos Andrea dékánhelyettes, intézetvezető, tanszékvezető egyetemi tanár bemutatta a kutatási programot, az abban részt vevő kutatókat és az egyes vizsgált témaköröket. Áttekintette az időközben megtartott konferenciákat, workshopokat, ismertette a megjelent tanulmányokat, a megjelenítendő monográfiákat és a közös kötetet.
Czine Ágnes alkotmánybíró, tanszékvezető egyetemi tanár az áldozat fogalmának kialakulásáról, a kifejezés etimológiai fejlődéséről beszélt, majd kitért az áldozat fogalmát meghatározó európai uniós jogszabályokra. Előadása második részében a Magyarországi Református Egyház áldozatsegítő szerepét tekintette át, miután végigvezette a hallgatóságot az áldozatok megsegítésére irányuló folyamat nemzetközi fejlődésén is.
Homicskó Árpád Olivér egyetemi tanár munkajogi szempontból vizsgálta az áldozatiság kérdését, elsősorban a munkahelyi bullyingra és az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozóan. A problémák illusztrálására jogeseteket is bemutatott.
Sepsi Enikő egyetemi tanár és Bethlenfalvy Ádám egyetemi docens művészeti alkotásokon keresztül kutatták az áldozatiság kérdéskörét. Előadásukban bemutatták a vizsgált művészeti alkotásokat (festményeket, irodalmi alkotásokat), majd beszámoltak arról a kurzusról, amelyet a Benda Kálmán Szakkollégium hallgatóinak tartottak, és amelyen a hallgatók az áldozatiság sajátosságait, az egyes művészeti alkotásokban megjelenő áldozatok szerepét, transzformációit igyekeztek feltárni.
Szántó Száva Alejandro Jodorowsky francia rendező sajátos performanszait vizsgálta, igyekezett műfajilag meghatározni a gyógyításra irányuló eljárást egy 2009-ben bemutatott dokumentumfilm alapján. Bemutatta a módszer lényegét és az egyes gyógyításra irányuló esetek leírását. Az eljárás lényege, hogy az áldozattá válás gyökereit a családi múltban kell keresni, és a gyógyulás érdekében ettől kell megszabadulni. A módszer a múlttól való lelki szabadulást célozza meghökkentő megoldások segítségével. Az új élet narratívákat nem elegendő a szavak útján elmélyíteni, hanem mindehhez tettekre is szükség van.
Kertész Dóra saját és Balla Péter hitéleti rektorhelyettes, egyetemi tanár közös kutatását és az ennek eredményeképpen készített két tanulmányt mutatta be. Azt vizsgálták, hogyan támadták Pál apostolt a krisztusi tanítások miatt, milyen szenvedést állt ki és hogyan viselte a támadásokat. A kutatás alapján megállapítható, hogy bár Pál apostol áldozat, megtámadottságát jóra használta és nem áldozatként lépett fel; Pál apostol védekezéseit vizsgálták részletesen. Az Apostolok Cselekedeteinek 26. fejezetét is vizsgálták, különösen Pál apostol Agrippa király előtt mondott védőbeszédét.
Kiss Paszkál egyetemi docens, Pusztai Bettina és Urszán Lara az elkövetők helyzetét vizsgálták, az ő áldozati szerepüket kutatták. A kiindulópont nem az, hogy az elkövető a körülmények áldozata, hanem a büntetőjogi felelősséggel rendelkező fiatalkorú bűnelkövetők jövőképét, reintegrációs lehetőségeit, nehézségeit, motivációit tekintették át elméleti és gyakorlati szempontból, empirikus kutatásuk eredményeinek felhasználásával.
Domokos Andrea, a kutatást vezető egyetemi tanár a családon belüli erőszak áldozataival foglalkozott. Jogesetekkel illusztrálva elemezte a bántalmazó és az áldozat fogalmát és a társadalom minden csoportjának átfogó képzését sürgette. Megemlítette, hogy az EJEB egyik ítéletében kimondta, hogy a férfiak is lehetnek kapcsolati erőszak áldozatai. Külön vizsgálatot folytatott a Covid-19 és a háború okozta változásokról, arról, hogy miként vált még súlyosabbá a családon belüli erőszak áldozatainak helyzete.
Dobrocsi Szilvia egyetemi docens a sértett büntetőeljárásbeli szerepéről beszélt. A sértett fogalmának rövid tartalmi és történeti áttekintését követően azt elemezte, hogyan hat a büntetőeljárás gyorsítása, egyszerűsítése a sértett jogaira a büntetőeljárásban. Sorra vette az egyes, gyorsításra szolgáló jogintézményeket és mindegyiknél kiemelte, hogyan hat a sértett jogérvényesítési lehetőségeire.
Kelemen Gábor az állatvédelem büntetőjogi szabályozásának jogszabályi, elméleti és gyakorlati aspektusait elemezte.
Domokos Andrea zárszavában megköszönte a kutatók munkáját és reményét fejezte ki, hogy a közös kötetet hamarosan be tudják mutatni. A kutatás alapján összeállított Áldozati szerepek kurzust az egyetem valamennyi hallgatójának ajánlja, mivel a kurzus széles képet ad a sértetti, áldozati szerep hittudományi, pszichológiai, művészeti és jogi megközelítéséről.
