Április 10-én hajnalban, isztambuli átszállással érkezett meg egyetemünk hétfős delegációja az iraki Erbil városába. A kiküldetésben részt vevő nemzetközi tanulmányok szakos hallgatók oktatójuk, Dr. Wagner Péter egyetemi docens vezetésével az iraki kereszténység jelenlegi helyzetének megismerése céljából utaztak a közel-keleti országba.  A tanulmányút elsődlegesen a Hungary Helps Ügynökség iraki keresztényeket támogató munkájának megismerését és ennek segítségével a térség keresztény közösségeivel való személyes kapcsolatok kialakítását tűzte ki célul.

Az utazás ötlete az iraki keresztyénüldözés témakörében meghirdetett egyetemi szeminárium során fogalmazódott meg Wagner Péter fejében, aki szerette volna, ha a nemzetközi tanulmányok szakos hallgatók életszagú tapasztalatot szereznének a Közel-Kelet viszonyairól a tankönyvek és napi hírek sterilitásához képest. Hat hallgató: Hangel Lili, Horváth Máté, Kemenes Golda, Kullár Zoltán, Soltész Mirtill és Tóth Mátyás zárta legsikeresebben az említett szemináriumot, így ők vehettek részt a Hungary Helps és az egyetem támogatásával szervezett tanulmányúton.

A mintegy 40 millió lakosú Irakban évtizedek óta folyamatosan csökken a keresztények száma, az elmúlt 20 év alatt mintegy 250 ezerre fogyatkozott. Az Iszlám Állam 2014. évi támadásának köszönhetően a zömmel keresztények, kurdok és jezidiek lakta Niniwei- fennsík elfoglalásával és lerombolásával a lakosság a kurdisztáni régióba menekült, többek között az ország északkeleti peremén elhelyezkedő Erbilbe is, amely a közel egyhetes tanulmányút első állomása volt. A delegáció Kurdisztánt járva több szervezet működésével is megismerkedhetett, a hallgatók betekintést kaptak a Hungary Helps Ügynökség projektjeibe, és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet humanitárius munkáját is megfigyelhették, valamint a helyi keresztény közösségekkel is találkoztak és látogatást tettek az Erbili Katolikus Egyetemen. A diplomácia gyakorlatával a Külgazdasági és Külügyminisztérium erbili főkonzulátusán ismerkedtek meg, ahol Tóth Attila főkonzul vezetésével a konzulátus munkatársai meséltek a munkájukról. A katonadiplomácia jelentőségét a csoport az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi koalíció Erbilben működő katonai bázisán tanulmányozhatta, ahol a magyar kontingens tagjai meséltek a térség biztonsági helyzetéről és a munkájukról. Ezt a látogatást az tette különösen izgalmassá, hogy az Izrael és Irán között folyó konfliktus részeként épp ezekben a napokban „vártak” támadást Irán felől. A dróntámadásról szerencsére lemaradt a csoport, mert akkor éppen Dohuk városában voltak.

„A látogatásunk az iraki keresztények szemében sokkal több volt, mint egy külföldi egyetemi hallgatókból álló delegáció megjelenése, és ezt a fiatalok is megtapasztalták. Az utunk során már-már a gyakorlati diplomáciába is beleszagoltunk azáltal, hogy az egyetem mellett egyszerre képviseltük Magyarországot és a keresztény közösségek mellett tábornokokkal, politikusokkal és magyar katonákkal is találkozni tudtunk” – emelte ki a tanulmányút vezetője, Wagner Péter, aki már többször is járt az országban ezt megelőzően. A hat fiatal nagy várakozással tekintett az útra, előzetes feltevéseiket számos esetben megcáfolták a kint tapasztaltak. A csapat által meglátogatott települések mindegyikén érdeklődéssel és szeretettel fogadták őket, s bár a helyi lakosság saját anyanyelvén kívül nem beszélt más nyelven, a kommunikáció nehézkessége ellenére mindig sikerült megértetniük magukat. Szállásuk és bázisuk Irak negyedik legnépesebb városában, Erbilben volt, amely Kurdisztán „fővárosaként” sok esetben hasonlított egy nyugat-európai nagyvárosra: a felhőkarcolókon és négysávos autóutakon túl azonban számos nem várt körülménnyel is meg kellett barátkoznia a hat hallgatónak. Az angol nyelvismeret hiányát – ez alól a magasabb pozícióban lévő vezetők kivételt képeztek – ellensúlyozta, hogy a lakosság barátságos és vendégszerető, s amit mindannyian kiemeltek, hogy az átélt tragédiák után is pozitívan és reményteljesen állnak az élethez. Európához képest zárt világban élnek, mentalitásuk a hallgatókat is meglepte: az időpontok betartása még a repülőgépjáratok menetrendjében sem törvényszerű (általában késve indulnak a járatok), a helyieket olaszos könnyedség jellemzi. A tömegközlekedésre ez hatványozottan is igaz, a lakosság – az olcsó benzinárak következtében – zömmel autóval és busszal közlekedik, s legtöbb esetben szabadon értelmezett közlekedési szabályokat követ. Előfordul, hogy az aszfaltos utat egyszer csak sivatagos út váltja fel, a taxisofőrök számtalanszor az utasra bízzák, hogy mennyit szeretnének fizetni a fuvarért. Az országban egy plázán kívül nem lehet bankkártyával fizetni, nincs egész napos áramszolgáltatás és a csatornarendszer sem lett kiépítve.

A tanulmányút során a hallgatók megismerkedtek az ország oktatási rendszerével is, az Erbili Katolikus Egyetem meglátogatásakor lehetőségük volt a Nemzetközi Tanulmányok Tanszék munkájába is bepillantani, az ott tanulókkal beszélgetni. Az országban folyamatosan csökken a keresztények száma, sokan külföldre menekültek és kevesen térnek vissza. Több civil szervezet is azon dolgozik, hogy a megfelelő életkörülmények megteremtésével visszacsábítsa az országba az emigrált lakosságot. A The Return elnevezésű civil szervezet kifejezetten az elvándorolt keresztény fiatalokat szeretné megszólítani, és lakhatási támogatással, valamint reintegrációs projektek ígéretével visszahívni őket Kurdisztán területére.

A jezidiek 2014-ben népirtás áldozatai lettek, többségük még ma is menekülttáborban él az országban. A Hungary Helps és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által támogatott programnak köszönhetően a jezidi nők foglalkoztatását a Khankeban működő vállalkozási és képzési központ segíti elő. A delegációnak életre szóló élményben lehetett része, amikor a jezidiek zarándokközpontjában, Lalishban körbevezették őket a település szent helyein, bemutatva újévi szokásaikat, vallási tradíciójukat. (A jezidiek áprilisban ünneplik az új évet!) Az esemény azért is különösen emlékezetes a csapat számára, mert a falu bejáratánál – ahová egyébként autóval nem is lehet behajtani – megállították őket és csak cipő nélkül léphettek be. A tradicionális vallási szokásokat a hallgatók is kipróbálhatták, egyedül egy helyre nem kaptak bebocsátást.

A keresztények lakta Alqosh-ban a lakosság főként mezőgazdaságból és állattartásból él. Itt a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet egy mintafarmot hozott létre, hogy a helyieket gazdaságos és földkímélő termelésre képezze ki. A farmon a legmodernebb, a száraz és csapadékszegény éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodó termelési módokat mutatják be a helyi keresztény, muszlim és jezidi földműveseknek.  A Dohuk mellett fekvő Segyben a hallgatók a jezidi menekültek számára létfontosságú egészségügyi ellátását biztosító rendelőt tekintették meg.

A tanulmányút során újjáépített templomokkal, iskolákkal, lakóépületekkel is találkozott az egyetemi különítmény, de az Iszlám Állam tíz évvel ezelőtti jelenlétének nyomai még ma is megtalálhatók. A nemzetbiztonsági intézkedések jól láthatók az országban, a meglátogatott területeken számos ellenőrzőponton fegyveres csendőrök álltak szolgálatban. A kutatóút számos olyan problémára és témára hívta fel a hallgatók figyelmét, amivel a jövőben tudományos kutatás keretében szeretnének foglalkozni. Az Iszlám Állam okozta károk felszámolásában szerepet játszó civil szervezetek, vagy Irak külföldi befolyásoltsága, de a török elnyomás ellen harcoló törökországi kurd terrorszervezet, a PKK is olyan kutatási téma, mely a hallgatók tervei között szerepel. S bár az utazás elején kissé megilletődve fogadták az eléjük táruló ismeretlen világot, az eddig nem tapasztalt életkörülményeket, a szemmel látható légszennyezettség mértékét, idővel azonban megszokták, hogy a nem iható csapvíz következtében kis joghurtospoharakban osztogatják a vizet, és a vendégeket tűzforró feketekávéval kínálják, melyet nem illik elutasítani. A kőbe vésett hegyi kolostor, a Rabban Hormizd látványa, és a korábban csak az iskolai tankönyvekből ismert Tigris-folyó partján állni mind-mind olyan élmény volt a hallgatóknak, hogy szívesen visszatérnének még az országba.

Iraki képekIraki képekIraki képekIraki képekIraki képekIraki képekIraki képek Iraki képek Iraki képekIraki képekIraki képek Iraki képek Iraki képek Iraki képek Iraki képek Iraki képek Iraki képek Iraki képek Iraki képek Iraki képek Iraki képek Iraki képek Iraki képek Iraki képek Iraki képek Iraki képek Iraki képek Iraki képek Iraki képek Iraki képek Iraki képek Iraki képek

 

Szakirányú továbbképzések

Szakirányú továbbképzések

Közösségi Média

Közösségi média

Kultúra, közélet

Rádió

Károli Podcast

Károli Podcast

Károli Klub

Károli Podcast

Napi biztatás

Napi biztatás

 

Tudomány, kutatás

Tudomány, kutatás

Galéria

galéria, fotógép