Április 2-án a nyitó istentisztelettel vette kezdetét a Károli Közösségi Napok. A hagyományosan fél évente megrendezésre kerülő rendezvénysorozat idén a Ráday Házban várta az egyetemi polgárságot.
Literáty Zoltán dékán igehirdetésében két bibliai igevers kiemelésével beszélt a keresztyén identitás teológiai alapjairól (2 Kor 5,17 és Gal 2,20). A keresztyén identitás a megigazulás és megszentelődés fogalmaival írható le, hiszen Isten kegyelme ad új életet és új identitást az embernek, ahogyan a Galatákhoz írott levél idézett igeversében is olvasható: „többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem”. A Krisztusban megszülető új teremtés egy új élet és új név: a keresztyén identitás mindenkor Krisztusban gyökerezik. A megigazulás Istentől kapott ajándék, új ruha, amely Krisztusban folyamatos növekedésben él, a vele való kapcsolat és engedelmesség a keresztyén ember identitásának alapja.
A tavaszi tréninghét a Folytonosság és változás – a vallási és nemzeti identitás régen és most című tudományos, interdiszciplináris konferenciával folytatódott, ahol a délelőtti szekcióban plenáris előadások keretében többféle tudományterület szemszögéből nyerhettek betekintést a résztvevők az identitás fogalomkörébe.
Trócsányi László rektor Az alkotmányos identitás kialakulása és tartalma címmel a magyar és európai identitás jellemzőiről beszélve elmondta, az identitás mindig is fontos részét képezte az egyén és a közösségek, nemzetállamok életének. Kiemelte, hogy a jog feladata az identitások elismerése, tiszteletben tartása, ennek kapcsán az Európai Unió és tagállamok közötti viszonyrendszerre is kitért. A nemzet és az egyén esetében is lényeges szempont, hogy meghatározza önmagát, ismerje gyökereit. Rektor úr hangsúlyozta, hogy az Európai Unió jelenleg a közös európai értékekre helyezi a hangsúlyt, azonban ezeket a közös értékeket a nemzeti identitások összessége alapján kellene meghatározni. Véleménye szerint az európai identitás a görög filozófia, a római jog és a keresztyénség három alappillére köré szerveződhetne.
A Kossuth-kultusz és a függetlenségi hagyomány a 19. század második felében címmel Hermann Róbert történész, egyetemi tanár tartott érdekfeszítő előadást Kossuth Lajos spontán politikai kultuszáról. Professzor úr elmondta, Kossuthnak többféle identitása is élt: egyszerre volt népvezér, államférfi és megváltó. „A magyarok Mózeseként” is említett Kossuth világszerte ismert volt, a körülötte kialakult szekuláris kultusz sok vallásos elemet is tartalmazott. A magyar nemzeti önállóság és függetlenség képviselőjeként 1848 után a Habsburg-birodalom számára Kossuth lett az első számú közellenség, számos Kossuth ellenes publicisztika is született abban az időben. Kossuth személyéhez kapcsolódó ereklyék, illetve a halála után megjelenő szobrok és a róla elnevezett utcák is mind a kialakult kultusz és a kultusz továbbélésének lenyomatai.
Németh Dávid professor emeritus A hit identitásalkotó jelentősége - Keresztyén identitás pasztorálpszichológiai megközelítésben című plenáris előadásában az identitásfejlődés szakaszait ismertetve elmondta, hogy az identitásunk határozza meg, miként viszonyulunk a tényekhez, hogyan értelmezzük a körülöttünk lévő világot. A gyerekkorban kialakult átvett identitás kezdetben a családi és közösségi hagyományok betartásával jellemezhető, a kulturális vallásosság is elsősorban a közösségi előnyök megszerzésével jár, a keresztyén identitás azonban személyes, belső meggyőződésen alapul. Ez az identitás ugyanis az Istenbe vetett hiten alapszik, Isten kegyelme által vagyok, aki vagyok. Az ember identitása több részből tevődik össze, az Istentől kapott identitás azonban centrális, ugyanis identitásunk egy nálunk nagyobb hatalomban, Istenben nyer végső értelmet.
Identitás és történelem kapcsolódási pontjai a 20. századi református gondolkodásban című előadásában Földváryné Kiss Réka történész a két világháború közötti református felekezeti identitás kihívásairól, és az ezekre adott válaszokról beszélt. A történelmi eseményekre való reagálás, az egyház egységesítő törekvései kapcsán Ravasz László püspök személyét és munkáját kiemelve mutatta be a reformátusok útkeresését, identitásformáló lépéseit. Az előadás több pontot is rávilágított arra, hogy az akkori egyházi vezetés irányvonala az egyház belső magjának megerősítését, a gyülekezeti élet fejlesztését, az evangelizáció fontosságát és az államtól való mindenkori függés minimalizálását szorgalmazta.
Duráczky Bálint szociológus az Átalakuló felekezeti kötődések - tendenciák és következmények címmel a református egyház taglétszámára gyakorolt társadalmi folyamatok alakulásáról adott részletes dokumentációt. Amíg 1880–1949 között 98% vallotta magát vallási felekezethez tartozónak, addig 2022-ben csupán 41% nyilatkozott így. A vallásgyakorlás területén is hasonlóan drasztikus csökkenésről számolt be. Az előadás rámutatott arra, hogyha a korábban oly meghatározó tradícionalizmus ereje megszűnik, akkor az egyéni elkötelezettség lesz az alapja a felekezeti kötődésnek. A bemutatott adatok alapján jelenleg a keresztelés vonzza leginkább a társadalmat, azonban a felmérések alapján ebből sem lesz aktív gyülekezeti tagság.
A konferencia délutáni programjában 6 szekció keretében boncolgatták tovább az identitás témakörét a résztvevők.
