Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének ismeretterjesztő, gondolatébresztő előadásával zárult a Károli Közösségi Napok rendezvénysorozat nyitónapja április 2-án este az Uránia Nemzeti Filmszínház impozáns nagytermében. A teremtett világ védelmében című interaktív előadás során Elnök úr Ferenc pápát idézve elmondta, „ökológiai megtérésre” van szükségünk. Az ember – Istentől kapott – feladata a teremtett világ művelése és megőrzése, amely tehát nem azt jelenti, hogy kizsákmányoljuk a Földet, hanem éppen ellenkezőleg: óvjuk és gondoskodunk róla. „Ha a Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől, a jövő generációinak ne vad pusztaságként adjuk tovább” – idézte Ferenc pápát.
Jelenlegi életszínvonalunk azonban megterheli bolygónkat, az energiafelhasználás soha nem látott méreteket ölt. Kritikus időszakban vagyunk, melyben nagy szükség lenne önmérsékletre, tudatosságra. Barabási Albert László fizikust idézve „a legbecsesebb meg nem újuló erőforrásunk az idő”, s a bolygónkat érintő környezeti változások bekövetkeztének gyors üteme mindenképpen aggodalomra ad okot. A klímaváltozás, a demográfiai növekedés kihívásai mind intő jelek, a biológiai sokféleség, a biodiverzitás eltűnése aggasztó jövőképet sugall: 2050-re a jelenlegi nyolcmillió fajból egymillió faj teljesen el fog tűnni. A folyamatot az átlagember valószínűleg nem fogja megtapasztalni, ugyanakkor a következményeit mindenki érezni fogja. Elnök úr a méhek pótolhatatlan szerepére is kitért, Einstein jövendölése szerint „ha a méhek kipusztulnak, négy évre rá az emberek is követik őket”. Méhek nélkül az ökoszisztéma teljesen felborulna, és ez beláthatatlan következményekkel járna. Az alábbi képes példa jól illusztrálja a méhek szerepét:
Évente egy olaszországnyi erdő tűnik el a Földről, a drasztikus környezeti változások pedig a teremtett világ átalakulását eredményezik, melynek egyik kísérőjelensége lesz, hogy megjelennek és elterjednek az invazív fajok. A nem őshonos növények és állatok megjelenése pedig új kihívást eredményez az orvostudományban, hiszen eddig nem látott betegségek diagnosztizálását és gyógyítását követeli meg.
Természetesen számtalan jó példa létezik, mellyel tehetünk egyéni és közösségi szinten is környezetünkért, Áder János kiemelte, hogy a Trianon utáni erdőtelepítési program is ilyen összefogás eredménye volt, de ilyen a Mura–Dráva–Duna Határon Átnyúló Bioszféra-rezervátum is. „Ha akadna elég ember, aki elhiszi, hogy a jövő legalább részben a saját kezünkben van, nagymértékben nőnének túlélési esélyeink” – írta Csíkszentmihályi Mihály, s erre biztatja Elnök úr is a jelenlevőket.
Áder János a szellemi környezetszennyezés mértékét is aggodalommal figyeli, véleménye szerint ezek ellen többek között azzal harcolhatunk, hogyha analóg módon sokat olvasunk, elsősorban szépirodalmat. Kerüljük a digitális rabszolgaságot, és felismerjük a silányt és értéktelent. Kiemelte, hogy használjuk az ősi bölcsességeket iránytűül, tartsunk mértéket mindenben, ismerjük el a teljesítményt, tanuljuk meg be- és kitölteni a közösségi tereket. Tanuljunk a sikerből és kudarcból, hideg fejjel, bátor szívvel és nemes lélekkel járjuk utunkat a világban.
Az interaktív előadás visszanézhető az egyetemi Youtube-csatornán:
