Megjelent a HVG Diploma 2017-es rangsora, mely szerint a Károli Gáspár Református Egyetem a 7. legjobb felsőoktatási intézmény Magyarországon a 44 hazai intézmény rangsorában.

(Forrás: HVG Diploma 2017, Összesített képzési rangsor)

Művészettörténet mesterképzés hazánkban kevés helyen folyik, a Károli történelmet ír azzal, hogy az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem után itt is lesz mester szintű művészettörténet képzés. Ez azért is jelentős, mert a református kultúra művészettörténeti vonatkozásai máig kiaknázatlanok. A 2017. szeptemberében induló művészettörténet MA képzésről Egyetemünk oktatóját, a Széchenyi- és Munkácsy-díjas Dr. Keserü Katalin professor emeritus művészettörténészt kérdeztük.

Mit gondol Tanárnő, miért csak a fővárosban létezik művészettörténet képzés?

Ahogy pl. az irodalomtörténész képzés esetében, úgy a művészettörténetnél is adattárak és könyvek sokasága szükséges a kutatásokhoz, de ezek legnagyobb része Budapesten található. A XX. században voltak próbálkozások a képzésindításra vidéki nagyvárosokban, pl. Debrecenben, de épp emiatt nem sikerültek. A magyar kultúra intézményrendszere alapvetően főváros-centrikus, Budapesten a nagy múzeumi könyvtárak és adattárak (Szépművészeti Múzeum - Nemzeti Galéria) mellett ott van a műemlékvédelmi intézmény is, amelyek óriási anyagot biztosítanak egy művészettörténész számára. Ezzel azonban a „vidékkutatás” hátrányos helyzetbe került, pedig a vidék hihetetlenül gazdag művészetben, forrásanyagban egyaránt. Ma már az internet sokat segít a könyvtárazásban, és kutatóközpontokat vidéken is ki lehet alakítani.

Milyen tevékenységet folytat egy művészettörténész?

A művészet egyidős az emberiséggel, valahol ott kezdődött, amikor maga az ember megjelent. Kultúránként, vallásokként és a történelemmel együtt változónak tűnik, de lényege szerint ugyanaz: olyan többletet tartalmaz, amely másként nem tapasztalható meg. Egy művészettörténész ennek és az egyén vagy társadalom iránta való igényének titkait is keresi, de főként a múlt művészeti korszakainak, ezek változásainak és a változások okainak a megismerését és feltárását végzi. Egy ilyen szakember nemcsak múzeumokban, gyűjtemények mellett dolgozhat, hanem műemlékvédelmi és építési hivataloknál, kulturális intézményeknél és szervezeteknél, magán- vagy közösségi kezdeményezéseknél végezhet munkát. Segíthet, javasolhat, és ha tanárként is végez, tanításra is lehetőség nyílik vagy a művészettörténet mesterképzés után kutatóvá válhat.

Milyen fókuszpontok lesznek a Károli mesterképzésében?

A BA szint elvégzése után a hallgatók olyan képzésben részesülnek majd, amely felkészíti őket nemcsak a gyakorlati és tudományos feladatok elvégzésére, de önálló javaslatok kidolgozására is. A „start up”-ok korában ez nélkülözhetetlen. Az MA egyébként - a művészet történetisége mellett -speciális területekbe avat be: a műemlékvédelembe és a muzeológiába. Azért javasoltuk ezt a két ágat, mert mind a fővárosi, mind a vidéki református gyűjtemények feldolgozásában, rendszerezésében hiányt látunk, azaz nincs elegendő szakember, akik ezeket a kulturális kincseket megfelelően adnák át a közösségeknek, a közönségnek. Különleges, párjukat ritkító műtárgyak vannak szűk helyekre összezsúfolva – most, hogy a reformáció 500. jubileumára készülünk, ezen a helyzeten jó lenne változtatni. Az embereknek tudatában kell lenniük múltunk és jelenünk értékeivel, akárhol is laknak.

Miben lesz más Egyetemünk mesterképzése a másik két egyeteméhez képest?

A Károlin az a fantasztikus lehetőség, hogy a Szabadbölcsészeti Intézet, melyhez a művészettörténet BA tartozik, alapvetően vallásközpontú – ebbe minden nagy világvallás és a törzsi kultúrák is beletartoznak. Ez a beágyazottság rendkívül fontos. Túl ezen, az Egyetemen tanulható sok-sok nyelv, továbbá néhány sajátos, csak nálunk létező tantárgy (például: színháztudomány), amelyek még érezhetőbben egyedivé teszik a károlis művészettörténet interdiszciplináris, művészettudományos képzését.

Kik jelentkezhetnek erre a szakra?

Az idén júliustól érvényes előírás szerint: a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjait, a művészeti képzési terület képzőművészeti, iparművészeti alapképzési szakjait elvégezve lehet jelentkezni MA képzésre. Nappali formában indítjuk majd el a szakot és előzetesen 15-20 fő jelentkezését várjuk a 2017/2018-as tanévre. Azoknak a nyelvileg is jól felkészült és szervezni szerető hallgatóknak ajánljuk ezt a képzést, akik az országot fel akarják fedezni nemcsak saját maguk, hanem a világ számára is. A református kultúra pontosan egy ilyen felfedezésre váró terület.

Kik tanítanak majd a szakon?

Hadd emeljem ki Dr. Jékely Zsombort, aki a középkor és a reneszánsz művészetek szakavatott ismerője, a Yale Egyetemen doktorált, emellett jelenleg az Iparművészeti Múzeum igazgatóhelyettese. Ugyanígy kiemelendő Mészáros Flóra, aki nemrég szerezte meg doktori címét a Sorbonne-on, a XX. századi művészetek kutatójaként vagy Faludy Juditot, aki a Szabadbölcsészeti Intézeten belül a BA művészettörténet specializáció kigondolója, vezetője. Sikerült megnyernünk továbbá óraadónak Entz Géza művészettörténészt, a műemlékvédelmi intézmény korábbi igazgatóját és Haris Andreát, aki a barokk kor specialistája – illetve Mester Éva Ferenczy-díjas iparművészt és restaurátort. Ezek az előadók a történeti Magyarországot tekintik fókuszpontnak, mind-mind kiváló szakemberek.

Áder János államfő, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök állami kitüntetést adományozott a riói olimpiai és paralimpiai játékokon érmet szerzett sportolóknak, köztük Egyetemünk két hallgatójának is.
Szabó Gabriella kajakozó (KRE ÁJK hallgatója) és Szilágyi Áron vívó (KRE BTK hallgatója) Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetésben részesültek.

A Diplomás Pályakövető Rendszer kutatási eredményeiből kiderül, hogy az ÁJK-n végzett hallgatók sikeresek a munkaerőpiacon.

Egyre inkább globalizálódó világunkban a tudományos élet mellett a munkaerőpiacon is elengedhetetlenné válik egy vagy több nyelv ismerete. Bár a képzést elvégzik, nyelvtudás, nyelvvizsga hiányában tízezrek maradnak el a diplomától.

Karácsony, húsvét és pünkösd napjain a HTK teológus hallgatói minden évben meglátogatnak egy gyülekezetet, az ünnepi alkalmakon pedig prédikálnak is.