Február 25-én a kommunizmus áldozataira, köztük a református egyház meghurcolt tagjaira – lelkészekre, presbiterekre, hívekre – emlékezünk. Ismert tény, a keresztény felekezetek a berendezkedő kommunista hatalom célkeresztjében álltak, de arról már kevesebbet tudunk, hogy a Rákosi-diktatúra milyen manipulációval érvényesítette érdekeit az egyházakon belül.
„Mert zsarnokság szól / lázból, harangozásból, / a papból, kinek gyónol, / a prédikációból, / templom, parlament, kínpad: / megannyi színpad” – szól Illyés Gyula híres verse (Egy mondat a zsarnokságról), s egy frissen napvilágot látott könyv éppen e költői megfogalmazás igazát bizonyítja. Lányi Gábor a Reformáció Öröksége-sorozat negyedik köteteként megjelent Méltatlanul. Háttérbe szorított dunamelléki református lelkészek az 1950-es években című munkája dokumentációs mélyfúrással mutatja be, ahogy a korabeli egyházi vezetés teljesítette a hatalom elvárásait. Munkája ugyanakkor arra is bizonyíték: minden eset különbözik, s gyakran az egyházi fegyelmezés mentette meg a renitens lelkészeket a még súlyosabb állami büntetésektől.
A kötet apropóján beszélgettünk a református egyház kommunista diktatúra alatti életéről, az egyházvezetés felelősségéről Kiss Rékával, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökével, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudománya Kar Egyháztörténeti Tanszékének vezetőjével, illetve a szerző Lányi Gábor lelkipásztor-egyháztörténésszel, aki docensként szintén az egyháztörténeti tanszéken tanít. A beszélgetést Ablonczy Bálint a KRE Reformáció Öröksége Műhely vezetője moderálta.
Közzétéve: 2021.02.24.
Copyright © 2023 Károli Gáspár Református Egyetem. Minden jog fenntartva.