Diaszpórák és identitás - konferencia meghívó

A DÉLKELET–EURÓPA KUTATÓINTÉZET - BUDAPEST
TISZTELETTEL MEGHÍVJA
2012. december 19-én (szerdán) 15.00 óra

8. DÉLKELET–EURÓPA tudományos tanácskozására:

DIASZPÓRÁK ÉS IDENTITÁS

Helyszín:

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM
Díszterem
1088 Budapest, Reviczky u. 4.

Köszöntő
Sepsi Enikő dékán, Károli Gáspár Református Egyetem
Nyitó gondolatok Purger Tibor Rutgers, New Jersey Állami Egyetem
Első rész Diaszpórák a tengerentúlon
   Elnök Gergely András történészprofesszor, KRE
Arday Lajos Nép, nemzet, állam, nemzetállam, nacionalizmus
Nelu Bradean-Ebinge: Az örmény diaszpóra
Purger Tibor Magyarok az Egyesült Államokban
Soltész Béla A dél-amerikai horvát emigráció
   
Második rész Diaszpóra és szórvány a Kárpát-medencében
   Elnök
Egry Gábor a Múltunk felelős szerkesztője
Pejin Attila A vajdasági zsidóság identitása (a XX. század elején)
Róth Petra Dalma A Monarchia építészete Partium nagyvárosaiban
Gati Tibor-Levente A mezőségi szórványban (lelkész és a közösség)
Rád András-László A lelkipásztorok és környezetük (a posztmodern létforma jellegzetességei)
   
   Kerekasztal A beszélgetést vezeti Gergely András és Egry Gábor
Hermann Gabriella A magyar diaszpórapolitika múltja és jelene
Vass Ágnes Diaszpórák és az anyaország kapcsolata
Lőrincz András A pán-mozgalmak jelene és jövője
Szalai Éva-Emese Diaszpórák a világban
   
          Záró előadás és a 2012-es DÉLKELET–EURÓPA
          díjak átadása
Schöpflin György Migráció és mobilitás Európában
A tanácskozás elnöke Surányi Csaba az INTERNATIONAL RELATIONS QUARTERLY főszerkesztője
          Minden érdeklődőt szeretettel várunk! RSVP: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
          DÉLKELET–EURÓPA KUTATÓINTÉZET: http://www.southeast-europe.org

Részletek azokból a tanulmányokból, melyek a
DIASZPÓRÁK ÉS IDENTITÁS
tudományos tanácskozáson 2012. december 19-én elhangzó előadásokhoz íródtak.

„... térségünkben Kelet-Közép Európa soknemzetiségű birodalmaiban a 18. és 19. század fordulóján csak népek éltek, melyekből a gyér számú haladó szellemű nemes, értelmiségi és polgári „nemzetébresztők” nemzetet akartak „csinálni”, első lépésben az egységes, a kor igényeinek megfelelő nyelv megteremtésével. Igaz, a teljes társadalmi struktúrával bíró királyságokban kialakult egy, a területhez és az uralkodóhoz kötődő „rendi” nemzettudat, de évszázadokig a „natio hungarica” és a „natio polonica” csak a nemességet jelentette, anyanyelvre való tekintet nélkül. S itt érünk el a nép és a nemzet vízválasztójához: a nemzet a nép egy minőségileg más, magasabb formája, amely elválaszthatatlan az állam fogalmától.”

     Részlet Arday Lajos Nép, nemzet, állam, nemzetállam, nacionalizmus című tanulmányából, mely a konferencia nyitó előadásához íródott.

*

„Délvidék, ezen belül Bácska zsidósága Trianon miatt különösen nehéz helyzetbe kerül: elveszti, második anyaországát (Magyarországot) is, mintegy kettős diaszpórába kényszerülve, ami teljesen elbizonytalanítja, ezért az újonnan kialakult helyzet sokféle válaszadásra készteti (pl. cionizmus, kommunizmus); másrészt a régi renden szocializálódott generációk mindvégig megmaradnak magyar-tudatú zsidónak, s csak a fiatalabb, két háború között felnövő nemzedék kezd sorsközösséget vállalni a jugoszláviai zsidóság egészével.”

     Részlet Pejin Attila Kettős diaszpórában (A bácskai zsidóság Trianon után) c. tanulmányából.

*

A diaszpóra vagy szórvány valaha pozitív előjelű fogalom volt. Ugyanazt jelentette, mint a vetőmag: magában hordta a növekedés ígéretét, a fejlődés lehetőségét. Mai köznapi szóhasználatban a kifejezés negatív előjelet kapott: a szétszórtság, szétvertség, szervezetlenség érzetét kelti. A református egyház kánonja is így fogalmaz: szórvány az, ahol a hívek kis létszáma miatt egyházközség nem szervezhető. A szórvány ma nem vetőmag, hanem oldott kéve.

     Páll Botond Levente: Egyház és iskola a századfordulón Ludvégen

*

„...az a szándékunk, hogy felismerjük azoknak az elvárásoknak a gyökereit, amelyekkel a lelkészek szembesülnek szolgálatuk alatt. Amennyiben az lehetséges, igyekszünk egy ökumenikus megközelítést képviselni, viszont a különböző felekezetek klérusa iránt más-más elvárások fogalmazódnak meg a gyülekezeti tagok részéről, így hasznosnak találtuk a történeti áttekintés differenciált vázolását.”

     Rád András-László A lelkipásztorok és környezetük (a posztmodern létforma jellegzetességei)

*

Mint szinte minden kelet-európai országból, így Horvátországból is rengetegen vándoroltak ki a tengerentúlra a XX. század történelmi viharai elől menekülve. A horvát emigráció különlegessége azonban a többi kelet-európai nemzethez viszonyítva az, hogy a legfőbb úticélt sokáig nem az Egyesült Államok jelentette, hanem Dél-Amerika, különösképpen pedig Chile és Argentína. Kevéssé ismert tény, hogy déli szomszédunk szoros kétoldalú kapcsolatokat ápol több dél-amerikai országgal, amelyekben összesen mintegy 700.000 horvát leszármazott él.

     Soltész Béla: A dél-amerikai horvát emigráció


Szakirányú továbbképzések

Szakirányú továbbképzések

Közösségi Média

Közösségi média

Kultúra, közélet

Rádió

Károli Podcast

Károli Podcast

Károli Klub

Károli Podcast

Napi biztatás

Napi biztatás

 

Tudomány, kutatás

Tudomány, kutatás

Galéria

galéria, fotógép