HIT 2018 konferencia a Károlin

„Az ilyen és ehhez hasonló konferenciákon szeretnénk hálát adni az elmúlt negyed évszázadért.” – mondta köszöntőjében prof. Dr. Balla Péter, az idén 25 éves fennállását ünneplő Egyetemünk rektora. „Különösen is nagy öröm egy olyan konferencia, amikor nemcsak az  anyaországbeli, hanem a határon túli testvérintézményeink képviselőivel is együtt lehetünk” – tette hozzá Rektor úr.

A Károli rektora Pál apostol galatákhoz írt levelének egyik sorával érzékeltette a keresztyén kutatómunka célját: „…hogy az evangélium igazsága megmaradjon számotokra.” (Gal 2,5). Mint mondta, az apostol egész levelében azért küzd, hogy az evangélium igazsága megmaradjon a galaták számára, és ne hódoljanak be a tévtanítóknak. Hozzátette: évszázadokkal később a reformáció is ugyanezért küzdött, de még a ma emberének is nehéz elfogadni, hogy Isten már mindent elvégzett Krisztusban az üdvösségünkért – pedig Krisztus evangéliuma az, ami mindnyájunkat megtart. „Az a kicsi rész, amit a magunk helyén hozzáteszünk a tudományhoz, azt annak a szemszögéből kell megvalósítsuk, »hogy az evangélium igazsága megmaradjon«” – buzdított.

„A kultúra középpontjában a vallás áll, a kultúra nem is más, mint egy-egy vallás világképének kiteljesedése a szellem valamennyi területén” – fogalmazott Gér András, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának tanácsosa. Mint mondta, hitünk szerint Isten munkatársainak hívott el bennünket, hogy bizonyságot tegyünk nagy tetteiről – így járulunk hozzá keresztyén kultúránk restauráláshoz. „Hosszú ideig mások mondták meg, mit kell gondolnunk elődeinkről és örökségükről – és ma is vannak, akik megmondják mi az egyház dolga: lehetőleg semmibe se szóljon bele” – tette hozzá a tanácsos.

Gér András szerint az a folyamat, amin keresztül feldolgozzuk múltunkat, hozzájárul identitásunk alakulásához, és ezen keresztül formálja is azt: ez nehéz örökség, mely determinál, feladatokat szab és irányt mutat, de kincs is, melyre büszkék lehetünk. A tanácsos arra is felhívta a figyelmet, hogy Isten újjáteremtő Szentlelke által szabadok vagyunk, ezért hagynunk kell, hogy szellemünk is szabad legyen: „Nézzünk szembe azzal, ami a hátunk mögött van és értsük meg, miért váltunk olyanná, amilyenek vagyunk! Ezek következtében pedig embertársaink között büszkén, de Isten előtt alázatosan vállaljuk fel identitásunkat – hangsúlyozta Gér András. – Most mi jövünk, mi mondjuk meg, kik vagyunk és mi értékeljük saját múltunkat. Vessük le a ránk kényszerített cenzúrát!”

„Nem emlékszünk az elmúltakra, de ami ezután következik, arra sem fognak emlékezni, akik majd azután lesznek” – idézte Zsengellér József, a KRE stratégiai rektorhelyettese a Prédikátor könyvének gondolatait (Préd 1,11), melyeket Marcel Prust Az eltűnt idő nyomában című művével párhuzamba állítva érzékeltette a múlt homályába vesző idő és az eltérő emlékezés megértésének nehézségeit. „A kulturális emlékezet a mi társadalmunkban is folyamatosan jelen van, ennek része a tudattalan és tudatos felejtés, az önkéntelen és tudatos emlékezés – ugyanúgy, mint az egyes események új köntösbe való helyezése” – emlékeztetett Rektorhelyettes úr. Mint mondta, a különböző társadalmi csoportok másként tekintenek a múltra, így a hagyomány, az identitás és a történelem kulcsfontosságú keretekké válnak a múltfeltárásban.

Zsengellér József arra is emlékeztetett, hogy a 25 éves Károli idén hívta életre az Egyház és társadalom kutatóintézet műhelyeit, mellyel történelmünk református olvasatát igyekeznek megteremteni és hagyománnyá tenni, hogy az identitásformáló erővé lehessen. „Most vagyunk túl október 23-a ünnepén, melyet harminc éve még nem ünnepelhettünk, és közeleg november 7-e, amit viszont huszonnyolc éve már nem ünneplünk. Mi olyan identitásformáló hagyomány nekünk, reformátusoknak, amit ünnepelnünk kéne?” – vetette fel a kérdést. Mint mondta, a hittudományi kar falai között tanuló diákoknak vannak ’56-os hősei, akik ezt az identitást erősítik és akikre emlékezni kell, de ebben a szellemben hangzanak majd el a konferencia előadásai is: némelyek elidőznek a 20. század kritikus korszakainál, mások visszarepítenek a reformáció korába, bemutatják a gályarabságot, mint a felekezeti identitás ősmetaforáját és a vallásgyakorlást, mint a kulturális ellenállást a kommunizmus idején.

„A budapesti egyházi intézmények kötelessége, hogy időről időre szervezzen ilyen alkalmakat” – hangsúlyozta Földváryné Kiss Réka. A Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke, Egyetemünk oktatója szerint minden ilyen alkalom ünnep, „seregszemle”, amikor a kutatók találkozhatnak, meghallgathatják egymást és beszélgethetnek informális keretek között is. Az egyháztörténeti tanszék tanára szerint az tudományterületük egyszerre rendelkezik külső és belső pozícióval, ahol a teológiai keretek maradandók, miközben a kulturális pillérek folyamatosan változnak – ezért elengedhetetlen az erről folytatott párbeszéd. „A felekezetei identitásunk meghatározza a kérdésfelvetéseinket, a szempontjainkat és a paradigmáinkat, melyekben gondolkozunk – tette hozzá a NEB elnöke. – Azonban nemcsak a felekezetek párhuzamos narratívái vannak jelen: komolyabb kihívás, hogy akik belülről szemlélik az egyháztörténetet, tudják, hogy a reformáció hitmélyítő szemlélettel indult, de a külső megközelítés általában a kultúra és mentalitásformáló hatásokra fókuszált.” Kiss Réka elmondta, a magyar reformátusok számára azért is fontos ez, mert olyan identitásformáló gondolatrendszer alakult a reformáció és a későbbi, rendi mozgalmak nyomán, ami évszázadokra meghatározta a gondolkodást – így 1948 után ezt a modernitásértelmezést sajátította ki és forgatta ki a totalitárius rendszer. Ezért a ma kérdése az, hogy lehet református identitásunkat és ennek kultúraközvetítő szerepét újra fogalmazni és méltó helyére állítani – erre keresik a választ a mai és holnapi napon.

Forrás: www.reformatus.hu (Farkas Zsuzsanna), fotó: Némedi-Varga Dávid

 

Szakirányú továbbképzések

Szakirányú továbbképzések

Közösségi Média

Közösségi média

Kultúra, közélet

Rádió

Károli Podcast

Károli Podcast

Károli Klub

Károli Podcast

Napi biztatás

Napi biztatás

 

Tudomány, kutatás

Tudomány, kutatás

Galéria

galéria, fotógép