2020. június 30-ig lehet jelentkezni az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) 2020/21. tanévre vonatkozó ösztöndíjpályázataira.
Ennek kapcsán beszélgettünk Ouk Varinic jogász doktorandusz, valamint Kertész Csaba pszichológia mesterképzési szakos hallgatónkkal. Mivel korábban sikerrel pályáztak, így az említett ösztöndíjjal kapcsolatos tapasztalataikról faggattuk őket, bízva abban, hogy másoknak is meghozzák a kedvét a programban való részvételhez.
Az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) rövid bemutatása: több témakörben kiírt ösztöndíjpályázatokat magában foglaló program, melynek célja, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatói, kutatói kiválóságot támogassa. Az ÚNKP olyan – alap-, mester- vagy doktori képzésben tanuló – hallgatókat, doktorjelölteket, valamint fiatal oktatókat, kutatókat támogat, akik a programban részt vevő felsőoktatási intézményben eredményes kutatási és alkotói tevékenységet folytatnak. A pályázat részleteiről bővebben itt lehet tájékozódni.
Hol találkozott az ÚNKP felhívásával először és miért döntött úgy, hogy jelentkezik?
Kertész Csaba: A károlis házi TDK-n hallottam az ÚNKP pályázatról először, itt ismertették velünk az első felhívást. Miután itt a figyelmünkbe ajánlották, otthon utána olvastam és úgy határoztam, beadom a pályázatot.
Ouk Varinic: Az ÚNKP pályázattal 2018-ban, témavezetőm ajánlása által találkoztam. Ő említette, hogy van egy pályázati lehetőség, amelyen a doktori képzésben résztvevő hallgatók is elindulhatnak. Mivel joghallgatóként is részt vettem hasonló volumenű kutatási projektekben, úgy gondoltam, hogy az ÚNKP lehetőségét sem hagyhatom ki lévén, hogy igen bőkezű támogatásról volt szó. Az ösztöndíjam havi összege 100.000 Ft volt, melyet 10 hónapon keresztül folyósítottak, így a pályázat elnyerése a szakmai előmenetelem megalapozása mellett anyagi támogatást is nyújtott.
Mikor és melyik kategóriában, milyen pályázati anyaggal nyerte el az ösztöndíjat?
K. Cs.: Mivel zenepedagógus végzettségű vagyok és zenetanárként dolgozom, illetve emellett foglalkozom zeneterápiával is, ezért ezzel kapcsolatos kutatási témával kezdtem foglalkozni már a károlis pszichológiai tanulmányaim elején, másodéves műhelymunkaként. Az én kutatásom pszichológiai témájú, de egyben határterület is: azt a kérdést jártam körül, hogy a zenei képességek, mint diagnosztikai eszköz megjelenhetnek-e. Egy speciális ritmikai képességet találtam, amit úgy hívnak, hogy szenzomotoros szinkronizáció, ami azt jelenti, hogy mennyire tud valaki a hallott zenével (vagy valamilyen ritmikus hanggal) együtt nagyon egyszerű mozgást végezni. Konkrétan azt vizsgáltam, hogy tipikus és atipikus nyelvi fejlődésű gyermekeknél hogyan alakul ez a képesség, például mennyire tud egy metronómmal együtt „mérőzni”.
Ezzel a kutatással folyamatosan haladtam, a pályázat idején már harmadik éve dolgoztam a témámon, akkor már konferenciákon adtam elő az elért eredményeket, illetve volt egy tanulmánykötetbe leadott anyagom is. Szóval ezt a munkát a pályázattól függetlenül is végeztem, de így a pályázat benyújtásakor már tudtam konkrétumokat is írni, voltak kutatási eredményeim, nem csak egy előzetes tervem. A pályázatom „A tempótartás és a fonológiai tudatosság kapcsolatának vizsgálata iskolakezdő tanulók körében” címet viselte.
O. V.: 2018-ban nyertem el az ösztöndíjat. A doktorandusz hallgatók számára meghirdetett „Felsőoktatási Doktori Hallgatói, Doktorjelölti Kutatói Ösztöndíjat” pályáztam meg. A disszertációm tárgya a jogalkotás, jogalkalmazás és alkotmánybíráskodás kapcsolatát helyezi a középpontba. A pályázati anyagom a téma egy bizonyos részét ragadta meg, nevezetesen az alkotmányjogi panaszok érvényesülését elemeztem. A pályázatom címe: „A jogalkotás, jogalkalmazás és alkotmánybíráskodás kapcsolata”. A kérdéskört több aspektusból vizsgáltam melyet a kutatási beszámolómban részletesen kifejtettem.
Mivel járt a pályázat elnyerése? Milyen kritériumoknak kellett megfelelni?
K. Cs.: Egy releváns kutatási tervet kellett leadnom, vagyis hogy mit szeretnék a támogatott időszakban csinálni. Ez az én esetemben azt jelentette, hogy az adott időszakban hány gyerekkel, milyen iskolában szeretnék méréseket végezni.
O. V.: A pályázat elnyerése nem járt többlet kötelezettségekkel, inkább lehetőséget adott, hogy alapos kutatást végezhessek az általam preferált kutatási témában. A Felsőoktatási Doktori Hallgatói, Doktorjelölti Kutatói ösztöndíjpályázatra azok a személyek jelentkezhettek, akik a pályázati kiírási mellékletében meghatározott fogadó felsőoktatási intézménnyel bármely munkarendben doktorjelölti jogviszonyban álltak, és vállalták, hogy, kutatási tevékenységet végeznek.
Milyen segítséget nyújtott Önnek a program, illetve milyen kötelezettségei voltak az ösztöndíj elnyerését követően?
K. Cs.: Szoros együttműködésben dolgoztam a témavezetőmmel, aki ellenőrizte a munkámat, vele egyeztettem rendszeresen. A programnak vannak kötelező és nem kötelező vállalásai, az egyik ilyen vállalás például az OTDK-n elindulni. Mivel ezt egyébként is terveztem, nem jelentett számomra gondot. Végül a Fejlődéslélektan kategóriában különdíjjal tüntettek ki.
Ezen kívül rendeztek a pályázat lezárásaként egy záróeseményt, amin a pályázók bemutatták a kutatási végeredményeiket.
O. V.: A program ösztönzött abban, hogy haladjak a PhD dolgozatommal, hiszen a program keretén belül írtakat be tudom majd építeni a doktori disszertációmba, amely szintén óriási előnyt jelent.
A pályázati témámmal összefüggésben írnom kellett egy tanulmányt, amelyet az ÚNKP szervezésében tartott zárókonferencián elő is kellett adnom. Nem járt nagy megterheléssel a tanulmány megírása és előadása, hiszen doktorandusz hallgatóként eleve köteles vagyok publikálni és előadásokat tartani. A doktori képzés alapja a kutatási eredmények kidolgozása és prezentálása. Ráadásul a PhD mellett ügyvédjelöltként dolgozom, ebből adódóan nagyon kevés szabadidővel rendelkezem, mégsem érzem azt, hogy az ÚNKP kötelezettség lett volna.
Hogyan értékeli a személyes részvételét, milyen tapasztalatokkal gazdagodott?
K. Cs.: Mivel az általam végzett vizsgálat nem kérdőíves, hanem viselkedéses tesztet végeztem, így nagyon sok munkaórát jelentett: ki kellett menni az iskolába, a gyerekekkel egyesével felvenni a tesztet, ami egy hatványozottan időigényes vizsgálat. Az ÚNKP számomra hatalmas segítség volt, mivel a támogatott időszakban sokkal koncentráltabban tudtam a kutatásommal foglalkozni.
O. V.: Nagyon boldog vagyok, hogy részt vehettem ebben a kutatási programban. Csak pozitívumokat tudok felhozni az ÚNKP kapcsán. Az ÚNKP lehetőséget biztosított arra, hogy a tudományos módszerek alkalmazásával kifejezhessem önmagamat. Az írás, az előadás és a kutatói tevékenység már 2015 óta szerves része az életemnek. Rengeteg impulzus ért az elmúlt 5 év alatt, és ugyanezt elmondhatom az ÚNKP vonatkozásában is. A pályázatnak köszönhetően sikerült betekintést nyernem a többi pályázatban részt vevő személyek kutatási eredményeibe, eszmecserét folytatni velük, valamint sikerült a tudományos kapcsolataimat gyarapítani.
Kiknek ajánlaná, hogy pályázzon?
K. Cs.: Úgy gondolom, akinek van kutatási ambíciója és van egy jó ötlete, akkor ez egy kiváló lehetőség, hogy elmélyedjen benne és sok időt szánjon rá úgy, hogy mellette ne kelljen mással foglalkoznia.
Emellett azt is el tudom képzelni, hogy valakinek segíthet, ha a pályázat keretein belül kicsit strukturálják a kutatását, vagyis ösztönzőleg hathat rá, hogy határidők vannak, így segítheti a munkáját és a fejlődését.
O. V.: Elsősorban minden doktorjelölt hallgató számára ajánlom, hiszen az ÚNKP szakmai előmenetel szempontjából nagyon jó lehetőséget biztosít. Ugyanannyi kötelezettséggel jár, mint amit a PhD képzés során teljesítenie kell az hallgatónak. Tehát határozottan kijelenthetem, hogy az ÚNKP egy bőkezű támogatással járó lehetőség, hogy a kutatás iránt érdeklődő emberek kifejezhessék önmagukat. Jelentkezzetek bátran!
