Hiánypótló tudományos konferenciát tartott egyetemünk

Elsőként szervezett tudományos konferenciát Magyarországon a napjainkban oly aktuális és az egész magyar társadalmat foglalkoztató, a Magyarországgal szomszédos országban zajló háborúval kapcsolatosan Háború a XXI. században címmel a Károli Gáspár Református Egyetem és a Magyar Jogász Egylet. A hiánypótló konferencia a 2022. február 24-én kirobbant háborút az egyetem képzési profiljába illeszkedő tudományterületek oldaláról, jogi és történeti szempontból vizsgálta.

  

A Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében összegyűlt, nagy számú érdeklődőt Prof. Dr. Trócsányi László, a tudományos konferencia kezdeményezője köszöntötte. A háború kapcsán bevezető gondolatként utalt a világtörténelmet meghatározó korábbi háborúkra, amelyek már annak idején is számos kérdést vetettek fel, melyek megválaszolása sajnos még ma is időszerű. Kifejtette, hogy a háború nem más, mint a politika folytatása teljesen más eszközökkel, s Cicerót idézte: „a fegyverek között elhallgat a jog”. Ennek kapcsán tehát felvetődik a kérdés, hogyha a jog nem tudja megakadályozni a háborút, akkor hogyan érvényesülhet a jogrendszer? A jogi szempontok figyelembevétele mellett érdemes a történelmi perspektíva felé is tekinteni, hiszen a korábbi háborúkat meghatározó tényezők ma is aktuálisak. Személyes emlékeként idézte fel, hogy párizsi nagykövetként már annak idején is találkozott az orosz-ukrán kapcsolat nehézségeivel, melyről Párizsi napló című könyvében részletesen is írt.

Prof. Dr. Trócsányi László rektor bevezető gondolatai után Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a Károli-egyetem Társadalmi Tanácsának tagja az aktuális háború politikai aspektusairól tartott előadást, amelyben elsősorban a hivatalos magyar pozíciót és annak okait vázolta fel.

Beszédének kezdetén rámutatott, hogy a háború sajnos nem újkeletű dolog, a konferencia helyszínéül szolgáló díszterem falán is áldozatok emléktáblái láthatók. Röviden ismertette a magyar kormány március 10-én elfogadott álláspontját az orosz-ukrán háború kapcsán. Hangsúlyozta, hogy a katonai agresszióra, a háborús bűnökre nincs mentség, és Magyarország kiáll Ukrajna szuverenitása és integritása mellett, kiemelve, hogy annak idején az ország elsőként ismerte el Ukrajna függetlenségét, s 1991-ben az elsők között létesítettünk nagykövetséget az országban. Hangsúlyozta, hogy megfontolt válaszokat kell keresnünk a kialakult nemzetközi helyzetre, s beszédének végén Ferenc pápát idézte, hogy ebben a háborúban immáron mindenki vesztes már, tegyünk a békéért, hogy immáron mindenki nyertes lehessen.

 

Jogi megközelítésben először Dr. Csapó Zsuzsanna egyetemi docens Az orosz-ukrán háború és az egyén felelőssége a ius ad bellum és ius in bello normák megsértéséért című előadásában beszélt a felelősségre-vonás kérdéséről, amelyek a háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűntettek, illetve az agresszió témakörében megjelentek. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) szerepét és feladatát, illetve cselekvési lehetőségeit részletesen és szemléletesen mutatta be, valamint a Római Statútum által szabályozott kérdésekre is rávilágított, illetve több szempont mentén vázolta a jelenlegi helyzetben, a jelenlegi keretek között a felelősségre-vonás jogi lehetetlenségét.

Dr. Kajtár Gábor habilitált egyetemi docens Az orosz-ukrán konfliktus erőszak-alkalmazási kérdései (ius ad bellum) címmel arra kereste a választ, hogy a háborúhoz való jog miként alakult a történelem során. Már 1945-ben az ENSZ Alapokmányának Preambuluma hangsúlyozta az erőszakmentességet (ius contra bellum), hiszen a történelem során az emberiséget inkább az erőszakos konfliktusrendezés jellemezte, melynek szabályozására a 20. század előtt nem volt jogi korlátozás. A történelem során számos szemlélet alakult a háborúhoz való jog kapcsán: például a szakrális szempontok, az igazságos háború elmélete. Az előadás során azokra a jogi vonatkozásokra hívta fel a figyelmet, melyre az orosz támadás legitimálása kapcsán is hivatkozott Oroszország az ENSZ-nek küldött levelében.

A jogi kontextus utolsó előadásában Dr. Manzinger Krisztián egyetemi adjunktus A kisebbségi jogok érvényesítése és az agresszor állam (vélt) biztonsági percepciói mint ürügy című előadásában a katonai támadás indoklásának vizsgálatát helyezte fókuszba. Az előadás során több példán keresztül szemléltette, hogy a történelem folyamán milyen más intervenciókra került már sor a kisebbségi jogok érvényesítése címén. A Német Birodalom és a Szovjetunió korábban is a határon túl élő kisebbségek „felszabadításával” indokolta területi agresszióját. Jelenleg is ezt hallhatjuk, mikor Putyin elnök szintén az egyéni és kollektív önvédelem jogára hivatkozva, az Oroszország határain túl élő orosz kisebbség, illetve az ország védelmével indokolta a háború elindítását.

A történelmi megközelítésben elhangzó előadások közül elsőként Prof. Dr. Kun Miklós, Széchenyi-díjas történész Ukrajna Sztálin uralma idején címmel Sztálin Ukrajnához fűződő viszonyát, az 1932. évi Holodomor szörnyűségeit részletezte. A mesterséges éhínség után a nagy terror 1936-1939 közötti időszakáról, majd Hruscsov 1938-as ukrajnai küldetéséről is beszélt. A rengeteg példával szemléltetett előadásának végén Professzor úr rávilágított arra, hogy a bemutatott időszak problémáival, kérdéseivel ma is jó ha tisztában vagyunk, hiszen „a múlt hosszú árnyéka rávetül a mai történésekre is.”

Dr. Bognár Zalán tanszékvezető egyetemi docens Kárpátaljának az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz csatolása és annak előkészítése című előadásában Kárpátalja történeti kialakulását, nevének és lakosságának változását, illetve történelmi hátterét járta alaposan körbe. Kiemelte, hogy Kárpátalja stratégiai jelentősége mindig is kiemelkedő volt, adottságai miatt hídfőként tekintettek rá a múltban több alkalommal is (egyik példaként a második világháborúban emelt Árpád védelmi vonalat és az itteni heves második világháborús harcokat említette). Kárpátaljának a szovjet csapatok általi elfoglalása után kettős közigazgatás jött létre: szovjet katonai közigazgatás és csehszlovák polgári közigazgatás, majd a Csehszlovákiától való elcsatolás után a terület a Szovjetunió egyik tagállamát képező Ukrán SZSZK része lett. Kárpátalja „felszabadítása” is ugyanazt a sémát vetíti elénk, amely Ukrajna kapcsán is megjelent az orosz álláspont megfogalmazásakor.

Háború a XX. századi történelmi analógiák tükrében címmel Prof. Dr. Horváth Miklós egyetemi tanár Magyarország 1956-os és Csehszlovákia 1968-as megszállásának történetével, azoknak az orosz-ukrán háború párhuzamba állításával vizsgálta a történelmi eseményeket. Előadásának elején Maxim Litvinov volt szovjet nagykövet szavait idézte: „Oroszország visszatért a biztonság idejétmúlt területelvű felfogásához - minél többet kapsz, annál nagyobb biztonságban vagy”. Az 1956-os forradalom kirobbanásának egyik előzményeként bemutatta a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának nemzetközi hátterét, a Varsói Szerződés lényegét, miszerint „a szerződés nem más, mint a szovjet katonai diktatúra ráerőszakolása a részt vevő országokra. Ugyanis amit a szovjet kormány és az SZKP politikai tanácsokkal, utasításokkal nem tud elérni, azt a Varsói Szerződés katonai eszközökkel volt hivatva biztosítani".  A. Ny. Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke 1968-ban úgy fogalmazott, hogy „a második világháború fő eredménye abban van, hogy sikerült a határokat nyugatra egészen a Sumaváig kitolni. Ezért amikor Csehszlovákia nyugati határairól van szó, az a Szovjetunió nyugati határait is jelenti. Ezért nemcsak joga, hanem kötelezettsége is a Szovjetuniónak biztosítani ezeket a határokat”.

A konferencia zárásaként Rektor úr néhány gondolatban reagált az elhangzott előadásokra, elmondva, hogy a konferencia legfőbb üzenete: a történelem ma is velünk él, fontosak a történelmi párhuzamok, hiszen ezek segítségével értelmezhetők az aktuális események, amelyek befolyásolják a nemzetek sorsát. Kiemelte, hogy önmagában a jogi kategóriák nem tudják megoldani a helyzetet, csupán keretet, szabályozó erőt adnak, amit végső soron nem lehet megkerülni. A jog olyan szabályrendszer, amelynek megszegése következményeket von maga után.

A konferenciáról készült teljes képgaléria ide kattintva tekinthető meg.

Közösségi Média

Közösségi média

Sport a Károlin

Sport a Károlin

 

Károli Podcast

Károli Podcast

Károli Klub

Károli Podcast

Napi biztatás

Napi biztatás

 

Tudomány, kutatás

Tudomány, kutatás

Galéria

galéria, fotógép

Szakirányú továbbképzések

Szakirányú továbbképzések