Idén augusztus 11. és 14. között rendezték meg a Magyarországi Református Egyház és a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány szervezésében a reformátusok konferenciáját Balatonszárszón.
A nagy múlttal rendelkező balatonszárszói konferencia idén a Mi, reformátusok - magyar református nemzetstratégia címmel főelőadások, kerekasztal-beszélgetések, illetve kiscsoportos beszélgetések formájában kínált lehetőséget a témában való elmélyülésre.
Fotó: Hurta Hajnalka
Prof. Dr. Trócsányi László rektor a Reformátusok Szárszói Konferenciájának nyitónapján, augusztus 11-én személyes hitvallás keretében beszélt a személyes hit és a közösségvállalás feladatainak összefüggéseiről Hitélet és közélet címmel.
„A hitélet számomra a személyes istenhit, amelyet egyénileg, a családban vagy a gyülekezetben élek meg. Számomra ez a hit az emberi létezés értelme: tudom, hogy miért élek, mit kell tennem, honnan jövök, merre tartok. Egy belső, felső hangra hagyatkozom és Isten Igéjére” – kezdte hitvallását Trócsányi László rektor.
Hitvallása során elmondta, hogy a Károli-egyetem rektori tisztségére való felkérést sem fogadta el addig, amíg nem hallotta azt a bizonyos felső hangot. Beszédében elmondta, hogy alapvetően tanárembernek tartja magát, a tanár legnagyobb felelősségének pedig a közösség megteremtését látja.
„A legtöbb hallgató izolált és magányos, feladatunk ezért a hallgatókkal foglalkozni. Családias légkörű egyetem szeretnénk lenni” – fogalmazott. Rektor úr a közösségteremtés több formáját is felsorolta: a szakkollégiumok működtetése, a sportélet, az egyetemi lelkészség mellett, alapvető fontosságúnak látja a tanár-hallgató személyes kapcsolatot, hiszen a tanár példakép lehet a diák számára. „Senkit nem lehet kényszeríteni arra, hogy higgyen: amit adni tudunk az a példa kisugárzó ereje. Vonzóvá kell tenni a hitet azok számára is, akik nem találkoztak ezzel.”
Trócsányi László rektor személyes példát is hozott a spirituális értékek átadására:
„Alkotmányjogot oktatok, de ugyanúgy tudok beszélni a Tízparancsolatról, Kálvin Instituciójáról, az emberi jogok kérdései körül megfogalmazódó keresztyén értékekről az óráimon. Ne értsék félre: az egyetem, universitas, tehát szellemi szabadságot képvisel, de ez nem zárja ki, hogy megmutassuk, miben hiszünk. Sőt, ez a feladatunk.”
Hitvallása végén Trócsányi László rektor a konfirmációjakor kapott igeverset idézte: „Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az ÚR mindenütt, amerre csak jársz.” (Józs 1,9). Az igevers alapján elmondta, hogy a hívő embereknek minden egyes napon ilyen bátor hittel kell helyt állni.
Prof. Dr. Trócsányi László rektor személyes hitvallásáról bővebben ide kattintva olvashatnak.
A konferencián intézményünk több oktatója is részt vett előadóként, illetve beszélgetőpartnerként a konferencia idei témája kapcsán.
Fotó: Hirling Bálint
Balog Zoltán püspök Ön- és istenismeret a XXI. században című pénteki főelőadása után következő kerekasztal-beszélgetésben Prof. Dr. Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke, a Hittudományi Kar Rendszeres Teológiai és Ökumenikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára és Dr. Grezsa Ferenc pszichiáter, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Pszichológiai Intézet adjunktusa reflektált a főelőadásban elhangzottakra. A beszélgetést Ablonczy Bálint újságíró, a Károli Interdiszciplináris Akadémia (KIDA) műhelyvezetője moderálta.
A kerekasztal-beszélgetésben többek között arra keresték a résztvevők a választ, hogy hogyan érzi és látja magát a református közösség, illetve milyen karakterjegyek jellemzik ezt a közösséget. A beszélgetés az önismeret és istenismeret összefüggéseit tárgyalta: Prof. Dr. Szabó István egyetemi tanár szerint "önismeret helyett emberismeretről kellene beszélni, hiszen önmagunk és a másik megismerése mindig összjáték eredménye. – Nincs esélyünk önmagunk megismerésére, ha Isten önmagát ki nem nyilatkoztatja számunkra".
Dr. Grezsa Ferenc adjunktus is összegezte, hogy "az én önmagában nem létezik, csak a kapcsolataiban, amelyekbe beleértendő az istenkapcsolat és a másik emberrel való kapcsolat is. Az én kizárólag ezekben értelmezhető és ismerhető meg. Megítélésem szerint teljes mértékben még így sem".
A kerekasztal-beszélgetésről bővebben ide kattintva olvashatnak.
Fotó: Sebestyén László
Prof. Dr. Komlósi Piroska klinikai szakpszichológus, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar nyugalmazott oktatója a Család (a hűség jutalma) címmel tartott előadást. A szakember a családot a társadalom kovászának nevezte. "Őrizni, osztani kell, továbbadni, ami növel, gazdagít." Előadásában beszélt még a hűségről, a nevelésről és a felelősségvállalásról is.
Előadásáról bővebben ide kattintva olvashatnak.
Fotó: Sebestyén László
Dr. Csűrös András Jakab lelkipásztor, a Pedagógiai Kar Hittanoktató és Kántorképző Intézetének egyetemi adjunktusa a Milyen magyar vagyok magyar reformátusként – a magyarság és reformátusság összefüggései című kerekasztal-beszélgetésben vett részt, ahol arra keresték a választ a résztvevők, hogy mit jelent református magyarnak lenni?
Csűrös András arról beszélt, hogy bár mind a magyarsága, mind a reformátussága olyasmi, amibe beleszületett, mégis mindkettőért naponta meg kell harcolni. Mindkettő napi választás kérdése is, de azt gondolja, hogy Istennek tetszik, ahogyan választ, mert így érzi magát teljesnek. Nem tud külső tényezőként beszélni a magyar reformátusságról, mert ha ezt kimondja, akkor a testvérekre gondol, a családra és önmagára.
A kerekasztal-beszélgetésről bővebben ide kattintva olvashatnak.
Forrás, szöveg: reformatus.hu
