Trócsányi László: Az egyetemi polgárságnak egy megbecsült státusnak kell lennie

A magányosság ma az egész világot sújtó probléma, úgy, ahogy az értéktelen dolgok értékként való feltüntetése és az egyén mindenhatóságának a hirdetése is. A közösségek szerepe pedig ezzel párhuzamosan meggyengült. Éppen ezért legfontosabb feladatomnak a Károli-közösség kialakítását tekintem – minderről Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, a Fidesz európai parlamenti képviselője beszélt az Origónak adott interjújában.

Lassan fél éve rektor a Károli Gáspár Református Egyetemen, mit sikerült ilyen rövid idő alatt elérni?

Fél év nem elegendő idő ahhoz, hogy arról mélyreható értékelést lehessen végezni. Amikor elvállaltam a megtisztelő rektori felkérést, számba vettem, hogy milyen gazdag öröksége van a református felsőoktatásnak, és igyekeztem végiggondolni a rám háruló feladatokat. Családi örökségem is kötelezett a feladat elvállalására, így kellő mérlegesés után úgy döntöttem, hogy igyekezni fogok mindent megtenni a Károli fejlődésének érdekében. Egyetemünk jogi értelemben jövőre lesz csak harminc éves, mi mégis a hatalmas szellemi örökségünk fényében értékelhetjük az eddigi munkánkat. A mindennapi körülmények ma nyilván mások, a tanárok és a hallgatók attitűdje sem ugyanaz, azonban a keresztényi értékek állandósága biztos alapot ad.

Egyetemünk folyamatosan gazdagodik, gyarapodik, mára az öt karon több mint nyolcezer hallgató tanulhat. Ez komoly mértékű fejlődés.

Egyetemünknek pozitív kisugárzással kell rendelkeznie, ki kell állnunk értékeink mellett, fontos az emberi méltóság, az élet védelme, a család, a közösség és a nemzet. Tanítunk és közben mi is tanulunk - közösséget alkotva.

Melyek voltak a rektori elképzelései?

A legfontosabb érték a közösségteremtés. Az egyetemi polgárságnak egy megbecsült státusnak kell lennie. Elvárásokat kell megfogalmazni a tanárok és a hallgatók felé egyaránt. A magányosság ma az egész világot sújtó probléma, úgy, ahogy az értéktelen dolgok értékként való feltüntetése és az egyén mindenhatóságának a hirdetése is. A közösségek szerepe pedig ezzel párhuzamosan meggyengült. Éppen ezért legfontosabb feladatomnak a Károli-közösség kialakítását tekintem. Ebbe lényegesen beletartozik a tehetségek kiválasztása is. Ma három szakkollégium működik azok számára, akik nem „csak" diplomát akarnak szerezni az intézményünkben. A bölcsészhallgatók Benda Kálmán szakkollégiumának munkája közismert, a jogászok által létrehozott Bocskai Szakkollégium megerősítése pedig folyamatban van. A Károli Interdiszciplináris Akadémia (KIDA) a közelmúltban került felállításra és jelenleg a bejegyzési eljárás folyamatában van. Valamennyi szakkollégiumunkba felvételezni kell, majd a munka a különböző műhelyekben indul meg.

A vízióm, hogy a karok közötti „schengeni határokat" le kell bontani, mert mindnyájan ugyanazon egyetem polgárai vagyunk.

Közösségeket kell létrehozni: például a teológusok számára legyen fontos, hogy a bölcsészettudományi karon és a jogi karon is legyenek barátaik. Mindez igaz fordítva is. Egy másik, mindezzel szorosan összefüggő célom az volt, hogy csak az kaphasson diplomát, aki egy másik karról is elvégez egy tantárgyat. Emellett kinyitottuk az egyetemet a nagyközönség előtt is, és úgynevezett szabadegyetemeket tartunk. A legfontosabb, hogy a hallgatók érezzék jól magukat az egyetemen, mi pedig ehhez próbálunk minél magasabb szolgáltatásokat nyújtani. Egy másik fontos kezdeményezés a Károli Junior Akadémia felállítása volt. Egyetemünknek szoros kapcsolatot kell kialakítania a középiskolákkal, programot kell számukra hirdetni. A cél az, hogy tudatos módon jelentkezzenek majd egyetemünk képzéseire. Fontosnak tartottam a sportélet beindítását is, következetesen hirdetjük a test és a lélek egységét. Hamarosan bejegyzésre kerül a Károli Sportegyesület is. Örömmel tölt el, hogy a hallgatóink körében kifejezetten nagy az érdeklődés a sportélet iránt.

Miben tud mást nyújtani a Károli Gáspár Református Egyetem a többi egyetemhez képest?

Egy református egyetem egy meghatározott szellemi irányt képvisel. Nekünk is vannak szövetségeseink a világban, elsősorban az egyházi egyetemek. Fontosnak tartjuk a színvonalat, ugyanakkor nem kívánunk „versenyistálló" lenni, tehát nem aranyérmekben mérjük az eredményeket. A mi célunk, hogy egészséges hátterű, felelősen gondolkodó fiatalokat bocsáthassunk az életre. A célunk a családias légkör biztosítása, illetve, hogy a fiatalokat az értelmiségi létre készítsük fel. Mi nem a múlandó és átmeneti értékekre helyezzük a hangsúlyt, hanem arra, hogy a fiatalok a valódi és örök értékeket találják meg.

A mostani nehezedő gazdasági helyzettel, és romló külső környezettel hogyan képes megbirkózni az egyetem?

A Magyarországi Református Egyháznak a felsőoktatást illetően is van egy érvényes közfinanszírozási megállapodása a magyar állammal.

Ha az egyetem teljesíti a vállalt indikátorokat, akkor támogatást kap az államtól. Ez a dolgok jó oldala, ami egyszerre felelősséget és kiszámíthatóságot biztosít számunkra.

Sajnos jelenleg vannak olyan körülmények is, amelyek viszont kiszámíthatatlanná teszik a mindennapjainkat, így felelősen kell dönteni olyan kérdésekről, mint az energiafelhasználás vagy a tanítási rend. Ugyanakkor elkötelezett vagyok a személyes jelenlétű oktatás mellett, meggyőződésem, hogy csak így lehetséges közösséget építeni.

Az Európai Parlamentben szerzett tapasztalatait rektorként tudja használni?

A tudományos életben és az egyetemen is lehet kamatoztatni a brüsszeli és strasbourgi tapasztalatokat, kapcsolatokat. Az Európai Parlamentben jelenleg az alkotmányügyi bizottságnak vagyok a tagja, a külügyi bizottságnak pedig a póttagja. Mindkettőt hasznos szakmai tapasztalatnak tartom. Épp az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója alkalmából szervezek nemzetközi konferenciát Brüsszelben, ahol neves európai akadémikusok mellett európai parlamenti kollégáim, barátaim is jelen lesznek. Nívós névsor, ha úgy tetszik, az esemény a tudomány és a politika találkozása lesz. A héten pedig arra is volt lehetőségem, hogy saját Károlis hallgatóimat köszöntsem Strasbourgban az Európai Parlamentben. A látogatócsoport előadásokat hallgatott meg, bejárták az EP épületét, és röviden még egy plenáris vitába is belehallgathattak. Ezt kitűnő lehetőségnek tartom, és biztos vagyok benne, hogy a jövőben még több hallgató jön majd rövid tanulmányi kirándulásra hozzánk.

 

Forrás: origo.hu

Közösségi Média

Közösségi média

Sport a Károlin

Sport a Károlin

 

Károli Podcast

Károli Podcast

Károli Klub

Károli Podcast

Napi biztatás

Napi biztatás

 

Tudomány, kutatás

Tudomány, kutatás

Galéria

galéria, fotógép

Szakirányú továbbképzések

Szakirányú továbbképzések