Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára kiemelkedő hivatásbéli szolgálatukért elismeréseket adott át a magyar felsőoktatás napja alkalmából tartott díjátadón szeptember 15-én a Károlyi-Csekonics-palotában. Ünnepi beszédében kiemelte, hogy a díjazottak szolgálata, hivatástudata, illetve az új felsőoktatási modell nélkül mindazon előrelépésekről nem beszélhetnénk, mint amit az ország a nagy elődök munkáját folytatva elért. Hankó Balázs a folyamatos megújulás, innováció fontosságára hívta fel a figyelmet, ugyanakkor leszögezte, bár fontosak a rangsorok, a tudományos eredmények, a digitalizálódó világban mégis legfontosabb, hogy embernek tudjuk maradni, ennek kulcsa pedig a közösségéért és a hivatásáért, családjáért felelősséget vállalni kész fiatal, akikért közösen vagyunk felelősek. Hozzátette, hogy a jövő egyetemén a hallgató nemcsak passzív szerepet tölt be, hanem közösséget teremtő, alkotó erő, a tanár pedig tudását, tapasztalatát megosztó mentor.
Elkötelezettségükért és áldozatkészségükért kaptak elismerést az oktatás érdekében hosszabb időn át kiemelkedő munkát végzettek: egyetemünkről Stipta István professor emeritus és Miskolczi-Bodnár Péter egyetemi tanár kapott kitüntetést.
Szent-Györgyi Albert-díjban részesült Stipta István Mihály akadémiai doktor, az Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszékének emeritus professzora.
A kitüntetést a felsőoktatás területén nemzetközi szinten elért kimagasló oktatási tevékenységéért, iskolateremtő munkájáért, valamint az állam- és jogtörténet területén elért felbecsülhetetlen kutatói munkájáért kapta.
Stipta István 1997 óta egyetemi tanár, 2020-tól az MTA doktora. Szakmai pályafutása során számtalan oktatási anyag kidolgozásában is aktívan részt vett. Az országos tananyagok közül társszerzője az Általános jogtörténet (Bp., 1991., 1993., 1995., 1999.), Az összehasonlító jogtörténet II. (Bp., 1993, 1995.), a Magyar állam- és jogtörténet (Bp. 1995., 1999.) című könyveknek. Tankönyvet írt a magyar bírósági szervezetről, szlovák nyelvre lefordították és tananyagként használják a törvénykezés hazai történetéről szóló munkáját.
Szűkebb kutatási területei közül első helyen áll a magyar közigazgatás-történet 19. századi fejlődésének vizsgálata. E tárgykörben publikált a legtöbbet, ebből írta kandidátusi disszertációját, ezt kutatta az OTKA és TEMPUS támogatásával. A tárgykört összegző monográfiája Törekvések a vármegyék polgári átalakítására címmel 1995-ben jelent meg. A 19. századi államfejlődés összehasonlító vizsgálata során elsősorban németországi és osztrák párhuzamokat vizsgálta. Kutatta és feldolgozta a porosz önkormányzati rendszer előzményeit, a német állam- és jogfejlődést 1789-től 1944-ig, foglalkozott az 1848 utáni osztrák alkotmánytörténettel. Az utóbbi években a magyar bírósági rendszer történetéből írt tanulmányokat, majd monográfiát.
A Károlin korábban és jelenleg oktatott tárgyai: Magyar állam- és jogtörténet I-II., Egyetemes állam- és jogtörténet I-II., Híres magyar bűnperek története, A szociális jog és szociális igazgatás története, Az európai közös jog 19. és 20. századi előzményei (PhD képzés), Jogtudományi irányzatok (PhD képzés). 2020-ban az Egyetem Rektorának Elismerő Oklevelében részesült.
Trefort Ágoston-díjjal tüntették ki Miskolczi-Bodnár Péter egyetemi tanárt, az Állam- és Jogtudományi Kar korábbi dékánját. Miskolczi-Bodnár Pétert a kereskedelmi és versenyjog kiemelkedő hazai szakértőjeként a tudományági részterület fejlesztésében és gyakorlati alkalmazásában elért kiemelkedő eredményei, a négy évtizedes magas szintű felsőoktatási tevékenysége, továbbá a hazai és nemzetközi tudományos munkássága elismeréseként részesült a kitüntetésben.
Miskolczi-Bodnár Péter 42 évvel ezelőtt kezdte oktatói és tudományos pályáját, 2009 óta a Károli Gáspár Református Egyetem teljes foglalkoztatású egyetemi tanára. Kiváló oktatói, oktatásszervezési és tudományos munkájával elévülhetetlen érdemeket szerzett a hazai felsőoktatás és a tudományos élet javára. Kiemelkedő publikációs tevékenységet végez, a szerzőként jegyzett és szerkesztett műveinek száma 462, ezen belül 24 szakkönyvet írt.
Kiemelkedő színvonalú tehetséggondozási tevékenységet végez; az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon részt vevő hallgatók sikeres témavezetéséért és a tudományos diákköri munka támogatásáért 1999-ben „Mestertanár” címet kapott. Vezetésével jött létre a Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék. 2010 óta folyamatosan betölti a Kari Doktori és Habilitációs Tanács elnöki tisztét. Az aktív részvételével újjászervezett Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola vezetője volt a 2010-es években. A Glossa Iuridica c. folyóirat szerkesztőbizottságának 2014-től tagja, 2017-től elnöke, ezen túl számos hazai és nemzetközi periodika szerkesztőbizottsági tagja.
A Károli Könyvek szerkesztőbizottságának tagja. 2010 és 2014 között a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyetteseként tevékenykedett. 2019. február 1-től 2023. július 31-ig az egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. 2005-től 11 évig a Versenytanács tagja volt. 1999 és 2003 között a Széchenyi Professzori ösztöndíjban, 2018-ban a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült. 2023-ban kimagasló szakmai munkája elismeréseként Magyar Érdemrend parancsnoki kereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült.
