Távol vallásos gyökereitől a művészet?

„Azoknak, akik szeretnek eljátszani azzal a gondolattal, hogy nemcsak a tudomány, hanem a művészet is eltávolodott eredendően vallásos gyökereitől, ám a folyamat nem irreverzibilis, és lehet, hogy napjainkban (is) zajlik” – mondta el Sepsi Enikő szerkesztő arról, kiknek szól a Vallás és művészet című kötet. A június 28-án bemutatott könyvről a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánját kérdeztük.


Miért látták elérkezettnek az időt a kötet alapjául szolgáló konferencia megszervezéséhez tavaly?
A konferencia aktualitását az adta, hogy a kulturális fordulatok jegyében zajló művészeti és vallási jelenségek értelmezése során egyre gyakrabban – és a legkülönfélébb kontextusokban – fordul elő a szent, a szakrális, a transzcendens fogalma. E jelenség újragondolása mentén a konferencia célja az volt, hogy teret adjon olyan új kutatási eredményeket bemutató előadásoknak, amelyek egyfelől a különböző művészeti ágakhoz (irodalom, zene, képzőművészet, film, színház, népművészet), másfelől a különböző vallások és kultúrák tanulmányozásához kapcsolódó metanyelven íródtak.

Kinek a kezdeményezésére született meg a kötet?
A rendezvény főszervezője a Bölcsészettudományi Karon 2012-ben alapított Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet volt. Ez az új szervezeti egység fogja össze azt a kutatási és oktatási munkát, amely az egyetemen a művészettörténet, színháztudomány, vallástudomány, szabadbölcsészet, valamint a művészet- és médiapedagógia területén zajlik. Társszervezők voltak a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft.

Kiknek szól a kötet?
Azoknak, akik szeretnek eljátszani azzal a gondolattal, hogy nem csak a tudomány, de a művészet is eltávolodott eredendően vallásos gyökereitől, de a folyamat nem irreverzibilis, és lehet, hogy éppen napjainkban (is) zajlik.

A kötetben számos tudományterület (a színháztudománytól a filmművészeten át a vallástudományig) képviselője megszólal. Sikerült a különböző véleményeket, meglátásokat egy irányba terelni?
Nem, de ez nem is volt szándék. Keserü Katalin említette a könyv bemutatóján, hogy a művészeti ágak szerinti tematikus csoportokon belül egyrészt fellelhető a kronologikus rend, de az alfejezetek között hálózatokat alkotnak az egymással is (jóllehet nem szándékoltan) kommunikáló, érintkező tanulmányok. Vagyis a kötet szerkesztése kiad egyfajta mindmappinget, és ez még számunkra is újdonság volt. Ennek a szemléltetésére egyébként a könyvhöz tartozó multimédiás weboldal, ami tulajdonképpen egy folyamatosan bővíthető "nyitott" könyv, még több lehetőséget kínálna. Lehet, hogy a későbbiekben élünk is ezzel a lehetőséggel.

Szerkesztőként, ezen hatalmas munka végén milyen következtetésre jutott?
A jelentkező 65 kutatóból, illetve a publikált 57 tanulmányból arra következtettem, hogy sokakat megmozgat a kérdés, és hogy a szakrálissal, a szenttel, a szakralitás mindennapi megjelenéseivel és művészetekbe ágyazódásával, illetve a szent, a szakrális és a szekuláris, a rítus és a performansz, a liturgia és a színház viszonyával, a vallás művészeti megjelenésével fokozottabban foglalkozunk újra.

Talán lehetetlen a számos előadásból, írásból egyet kiemelni, de ha kellene, melyiket említené, és miért?
Ez a 800 oldalas kötet fontos, ugyanakkor nem az egyetlen megmozdulásunk. A Vallás és művészet kötet az intézményben elkezdett interdiszciplináris tudományos tanácskozások folytatása, melynek eredményei A vallásfogalmak sokfélesége, A spirituális közvetítő című kötetekben láttak napvilágot, de megjelenés előtt áll a Springer kiadónál egy angol nyelvű kötetünk is a közvetlen istentapasztalás európai hagyományáról.

Segített-e a konferencia és ez alapján segíteni fog-e a kötet abban, hogy a vallás és a művészetek kapcsolatát jobban átlássuk? Ha igen, miként?
Elsősorban abban segít, hogy lássuk, a különféle művészeti ágakban (zene, képzőművészet, színház, irodalom) és eltérő módszertannal dolgozó tudományterületi megközelítésekben (művészettörténet, filmtörténet, vallástudomány, kulturális antropológia, teológia, folklorisztika, esztétika, nyelv-, kommunikáció- és médiatudomány) hogyan tudunk közelebb kerülni (tudunk-e?) az életünk ezen, jellemzően és paradox módon hús-vér valóságában megélt, egzisztenciális alapkérdéseihez.

Olvastam, hogy készült a kötethez kapcsolódóan egy multimédiás honlap. Mit találhatnak majd az internetezők ezen az oldalon? Kik fogják haszonnal lapozgatni a weboldalt?
A könyvhöz képest többlettartalmakat ad, videó-bejátszásokat, magyar nyelvű összefoglalókat. Legnagyobb előnye az egyébként szép kivitelű könyv kétdimenziós világához képest a bővíthetőség.

Készítette: Takács Erzsébet
Fotók: Csákvári Zsigmond
Forrás: http://www.kultura.hu/tavol-vallasos

Szakirányú továbbképzések

Szakirányú továbbképzések

Közösségi Média

Közösségi média

Kultúra, közélet

Rádió

Károli Podcast

Károli Podcast

Károli Klub

Károli Podcast

Napi biztatás

Napi biztatás

 

Tudomány, kutatás

Tudomány, kutatás

Galéria

galéria, fotógép