Egy hely, amely – többek között – egyszerűsége, letisztultsága és az emberek kedvessége miatt rendkívül vonzó. Egy ország, amely bár több mint háromszor nagyobb Magyarországnál, népessége mégsem éri el az öt és fél millió főt. Németh Petra, aki a BTK Dékáni Hivatalában dolgozik dékáni asszisztensként, már késő kamaszkorában Finnország és a finn kultúra szerelmese lett. 2005-ben az Erasmus program keretében cserediákként tanult a Helsinki Egyetemen, s azóta minden alkalmat megragad, hogy ellátogasson ebbe a számára rendkívül kedves országba. Legutóbb az Erasmus + program keretében a Turkui Egyetemen járt.
Turkui Egyetem campusa
Mi volt a legelső élményed, ami megfogott a finnekkel kapcsolatban?
Számomra az őszinteségük és az alázatuk volt nagyon szimpatikus, bár mindig veszélyes általánosságban beszélni egy nemzetről. Mégis igaz, hogy rokon népként tekintünk egymásra –szívesen látnak minket, magyarokat. Azt szokták mondani, hogy két féle ember van: akit kevésbé érint meg az ország, és aki állandóan visszavágyik. A nagy terület amúgy a kultúrájukra is kihat: elég nagy a térigényük.
Mi ért téged igazán váratlanul, amire nem számítottál?
Nagyon sokan élnek egyedül, még a kollégiumok kialakítása is más. Amikor kint tanultam, hárman osztottunk meg egy kollégiumi lakást, mégis alig láttam a lakótársaimat. Azt tapasztaltam, hogy nekem kellett megtennem az első lépéseket: a finnek általában félénkek voltak, de mégis nagyon jól esett számukra a közeledés. Lehet, hogy kicsit nehezebb megtörni a jeget, de ha befogadnak, nagy eséllyel egy életre szól a barátság. Nagyon erős náluk a másik ember privát szférájának a tisztelete, néha szerintem kicsit túlzásba is viszik. Többször előfordult azonban az is, hogy az utcán sétálva ismeretlen idős emberek szólítottak meg és beszélgetni akartak – egészen egyszerűen magányosak voltak. Bár e jelenség Magyarországon sem ismeretlen, megdöbbentő volt látni ezt a fajta sajátos jelleget.
Szakmai szempontból milyen pluszt adott neked Finnország?
A Turkui Egyetemen nagyon pontosan leszervezett programmal vártak a kinti kollégák, amiért nagyon hálás vagyok. Érdekes volt megismerkedni az oktatásszervezésükkel, a doktori iskolai rendszerükkel; különleges élmény volt bejárni a campusukat, oktatókkal találkozni; illetve részt vehettem angol irodalom előadáson és magyarórán is. Bárkinek jó szívvel ajánlom ezt az intézményt, a kint létem alatt mindenki nagyon segítőkész volt. A campus Turku szívében helyezkedik el, az Aura folyó partjától nem messze. A város jelképévé vált középkori katedrális szintén a közelben található, szinte az egyetem „szomszédjának” tekinthető. Számomra nagyon pozitív élmény volt ez a tapasztalatcsere és úgy érzem, sokat tanultam. Egy életre szóló élmény volt belekóstolni egy másik intézmény hétköznapjaiba, működési rendjébe és külön örülök, hogy hallgatókkal is találkozhattam.
A képen: (balra) Németh Petra dékáni asszisztens – KRE BTK és (jobbra) Mari Husu, a Turkui Egyetem
Bölcsészettudományi Karán a Faculty Office vezetője
Mi az, amit átvennél a finnektől?
A finn oktatási rendszer világszerte elismert és ez nem véletlen. Finnországban az oktatás teljesen ingyenes – aki tanulni szeretne, minden támogatást megkap. Jelenleg még a doktori képzés is államilag támogatott. Ugyanakkor a közelmúltban a finn kormány jelentős összeget vont ki az oktatásból, felmerült annak a lehetősége, hogy a jövőben majd fizetős képzéseket is indítanak. Ettől sokan nagyon tartanak, mivel szerintük ez a kultúrájuk egyik alapkövét, az esélyegyenlőséget veszélyeztetné. Alapvetően jó volt látni, hogy gyakorlatias, hallgatóközpontú az oktatási rendszerük – ez számunkra is fontos cél.
