2017. november 9-én sikerrel lezajlott a „Mediáció a magyar igazságszolgáltatásban konferencia”, ahol mind az elmélet, mind a gyakorlat területéről kimagasló szakemberek tartottak előadásokat és workshopokat az érdeklődőknek.
Napjaink igazságszolgáltatásában, polgári és büntetőügyekben egyre nagyobb igény mutatkozik a mediáció módszerére. Ezt az igényt követi a törvényalkotás is, a konferencia célja volt bemutatni, hogy a jogalkotó akarata miként érvényesül a szakmai gyakorlatban. A minisztérium képviselője, ügyész, mediátor, egyetemi oktató mutatta be előadások és workshop révén a helyreállító igazságszolgáltatás, a büntetőügyi és szabálysértési mediáció, a polgári mediáció, illetve a büntetésvégrehajtási intézeteken belüli mediációs lehetőségek területét.
Prof. Dr. Szűcs Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem volt rektora (professor emeritus, KRE HTK) „A büntetőjogból átvett teológiai-egyházi fogalmak és azok újraértelmezése a segítő rehabilitáló szolgálatokban” című előadásában a résztvevők megismerhették Kálvin tanait, Luther gondolatait, a nyugati és a keleti felfogást egyaránt, bemutatva a különböző gondolkodók álláspontjait.
Prof. Dr. Domokos Andrea (KRE ÁJK Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetője, egyetemi tanár) a humanitás elvéről tartott előadást, „A humanitás elve a büntetőjogban” címmel. Kiemelte az alapelvek jelentőségét és hatásukat mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás vonatkozásában. Ezt követően a humanitás alapelvének kialakulását, a humánus megközelítés hangsúlyossá válását mutatta be az előadó, több jogtudós álláspontját is idézve.
Dr. Dobrocsi Szilvia (egyetemi docens, KRE ÁJK) „A mediáció története” című előadásának elején sorra vette az alternatív vitamegoldási módszerek jellemzőit és bemutatta a resztoratív igazságszolgáltatás gondolatát. A mediáció struktúrájának rövid áttekintését követően többek között az előnyök, az alternatív vitarendezési eljárások, illetve a csoportosítási lehetőségek ismertetését részletezte.
Dr. Németh Zsolt (mb. osztályvezető-helyettes ügyész, Legfőbb Ügyészség, Gyermek- és Fiatalkorúak Bűnügyeinek Önálló Osztálya) „A közvetítői eljárás szabályainak változása a büntetőeljárási törvény tükrében” című előadásában tételesen mutatta be az új büntetőeljárási törvény változásait a közvetítői eljárás vonatkozásában, a főbb változásokra fókuszálva.
Villám Péter (osztályvezető, Pest megyei Kormányhivatal Pártfogó Felügyelői és Igazságügyi Osztály) „A mediáció helye a büntető és a szabálysértési eljárásokban”című előadásában a mediáció jogintézményének a büntető és a szabálysértési eljárásokban való helyéről, szerepéről szólt. Az előadás bemutatta mind a közvetítői eljárást és céljait, alkalmazásának feltételeit, valamint a mediátor eljárásban betöltött szerepét is.
Dr. Magyar Erika (pártfogó felügyelői szakreferens, mediátor, Igazságügyi Minisztérium, Pártfogó Felügyelői Osztály) „A békítő körök lehetősége a büntetőeljárásban”címmel tartotta meg előadását. Bemutatta a békítő körök különféle módszereit, felvázolta szakaszait, valamint beszélt a bizalomépítés, a felkészítés, továbbá a támogató személyek szerepéről is. Kiemelte a facilitátorok, mint a békítő körök vezetőinek munkásságát, valamint hangsúlyozta a békítő körökben használatos talking piece hatékonyságát.
Máté-Borbás Orsolya (pártfogó felügyelő, mediátor, Pest Megyei Kormányhivatal, Pártfogó Felügyelői és Igazságügyi Osztály) „Büntetőügyi mediáció a gyakorlatban: Lelki kiengesztelődés és/vagy gazdasági alku”című előadásában a büntetőügyi mediáció gyakorlati tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Az előadás címének megfelelően több olyan ügy is bemutatásra került, amelyben a mediátor szerepét az előadó töltötte be, emellett pedig bemutatta a büntetőügyi mediáció szereplőit és az eljárás lefolytatásának menetét.
Dr. Wiedemann János (egyetemi tanársegéd, KRE ÁJK) „Közvetítői eljárás, mint eljárást gyorsító eszköz”címmel megtartott előadásában a büntetőeljárások rövidítésére kialakított koncepciót mutatta be, majd ennek megvalósításához szükséges teendőket fejtette ki. A koncepció erősen meggyorsítaná a bíróságok munkáját, lerövidítené a tárgyalásokat és sok esetben kedvezőbb helyzetet idézhetne elő a vádlottak részére.
