Károlis hallgatók közel ezer munkaórája áll a Ravasz László prédikációk digitalizálása hátterében
A közelmúltban elérhetővé vált Ravasz László prédikációinak online gyűjteménye. Az elektronikus szedet kivitelezésén Károlis teológushallgatók is dolgoztak, amely a lelkesz.com oldalon érhető el. A portál mögött húzódó projektet Literáty Zoltán, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának oktatója, az Érdligeti Református Gyülekezet lelkipásztora is koordinálja, akit interjúnkban a szóban forgó lelkész.com oldal kapcsán faggattunk.
Mi volt a valódi vízió, illetve mi motiválta abban, hogy elkészüljön a lelkész.com portál?
A motivációm mondhatni, személyes: nagyon sokat tanultam Ravasz Lászlótól, és ugyanennyit igyekszem tanítani is tőle a Hittudományi Karon – megannyi tanegység vonatkozásában feltűnnek írásai, prédikációi, könyvei - rendszerint a retorika, homiletika és homietikatörténet órákon. Az aktív és érdeklődő hallgatók, akik, nem csak az elméletben szeretnének elmélyülni, gyakran kérnek jó példaprédikációkat tőlem. Amikor a sermo, vagyis a tételes beszéd szerkezetét tanulják, kézenfekvő, hogy Ravasz Lászlótól hozok példákat, mivel nevéhez leginkább az ilyen típusú prédikációk fűződnek. Kisugárzása és prédikációinak hatása még a fiatalabb – akár tizen- és huszonéves – korosztályt is megmozgatja, hiszen a püspök igehirdetései ma is nagyon fontos üzeneteket hordoznak, napjainkban is maximálisan megállják a helyüket. Magától értetődő, hogy egy évszázad távlatából nyelvezetük a korunkbeli prédikációkhoz képest eltérő, de Ravasz László egy nagyon mélyen gondolkodó, kimagasló szellemiségű ember volt, így prédikációi is nagyon mélyreható tartalmakkal bírnak, amelyek ma is átható, intenzív és erős üzeneteket hordoznak. A digitalizált prédikációk természetesen fizikailag is elérhetők a hallgatók részére – többek közt az intézményi vagy parókiális könyvtárakban is megtalálhatják a Franklin-Társulat kiadó fekete borítású, vaskos könyveit –, de a szélesebb olvasóközönség már nehezebben jut hozzá ezekhez a művekhez. Az egyik motivációm az volt, hogy ne csak a hallgatók vagy a gyakorló lelkészek érhessék el ezeket a prédikációkat, hanem további közösségekhez is eljussanak országhatárokon belül és azokon túl, amit végül a lelkész.com tett lehetővé.
Hogyan jött létre az oldal, kik voltak ebben a segítségére?
Hozzávetőlegesen egy évvel ezelőtt kerültem kapcsolatba az Integral Vision Kft. társtulajdonosával, Füzi Ákossal, aki korábban a cserikalman.hu és joosandor.hu honlapokat építette, illetve tartotta fenn. Több mint fél éve megkérdeztem, nyitott-e arra, hogy Ravasz László már nyomtatásban megjelent igehirdetései is elérhetővé váljanak az online térben? Nagyon örültem, hogy érdeklődő volt, és igennel válaszolt. Az ötletet az első perctől támogatta, sőt, új koncepciót alkotott, miszerint a tartalom kiegészült Joó Sándor és Cseri Kálmán prédikációival is. A végeredmény így sokkal komplexebb, mint amit eleinte elképzeltem! Az alapvető elgondolás az volt, hogy lesz egy ravaszlaszlo.hu oldal, és aki az ő igéi között szeretne böngészni, az célzottan ezt az oldalt keresi fel; aki pedig Joó Sándortól olvasna, az a már meglévő joosandor.hu weboldalon böngészhet majd – és így tovább. A kereshetőség szempontjából viszont nagyon jó, hogy végül egy portálra kerültek fel, hiszen – a jelenlegi stádiumban – három prédikátorhoz fűződő prédikációk adatbázisából kereshet rá az érdeklődő például textusokra, ünnepkörökre vagy kifejezésekre kulcsszavak, hívószavak szerint. Voltaképpen egy összegző honlappal találkozik az, aki a lelkész.com portálra látogat, ami az ötletet támogató cég elgondolása alapján készülhetett el ebben a végleges formában.
A weblap a mai, modern kívánalmaknak teljességgel megfelel – elvégre a prédikációk modern korba ágyazását szolgálja az oldal. Fontosnak tartom kiemelni, hogy még mindig nagy jó a püspök „marketingje”, amit a hallgatók érdeklődése is rendszerint alátámaszt. Ravasz László nevének is köszönhető, hogy sok hallgató érdeklődött a tanegység iránt, aminek keretein belül kivehették a részüket a lelkész.com projektből.
Mesélne még a kurzusról?
Az Egyetem teológushallgatói egy szeminárium keretein belül csatlakozhattak a projekt háttérmunkáiba a legutóbbi őszi félévben. A szeminárium elvégzése természetesen kreditet ért, amit meg is érdemeltek a magas minőségű, valamint nagy mennyiségű munka elvégzése után.
Az imitáció több ezer év óta bevált tanulási mechanizmus, ami által a diákok elmélyülhettek a tartalmakban, illetve a javarészt önálló munka természetéből fakadóan a helyes időbeosztást és munkatervezést is fejleszthették a közreműködők – a nagyjából hetven munkaórányi kötelességüket egyéni ütemterv alapján végezhették. Ez utóbbi egyáltalán nem elhanyagolható kompetencia egy leendő református lelkész esetében. Az egyénre szabott feladatok előre egyeztetett, megtervezett és kiszámolt metódus alapján lettek felosztva a hallgatók között. Ha a résztvevő hallgatók számát beszorozzuk az általuk ledolgozott órákkal, illetve hozzászámoljuk az én koordináló és ellenőrző tevékenységemet is, ki fog jönni az az ezer munkaóra, amit befektettünk a projektbe a cél elérésének érdekében. Ez egy napi nyolc órában dolgozó ember pont fél éves munkaideje.
A teendők informatikai talpraesettséget, nagyfokú figyelmet, illetve fegyelmezettséget is megkívántak a hallgatóktól – sok apróságra kellett koncentrálni az elvégzendő modul kapcsán. A feladat – ami tulajdonképpen nem volt más, mint a „nagyoktól” való tanulás – egyértelműen szerepet játszik abban, hogy a hallgatók a későbbiekben sikeresek és eredményesek legyenek ezen a területen. A visszajelzések alapján a diákok javarészt nem csak szimplán abszolválták a kötelességüket, hanem sok lelki tartalmat is merítettek a félévi munkából, amit minden bizonnyal tovább visznek és hasznosítani tudnak a tanulmányaik, valamint életük során.
Ahogy mondtam, minden résztvevőnek minőségi munkát kellett végezni, hiszen ezzel csökkent az utómunka mennyisége is, ami a projekt szempontjából természetesen nem elhanyagolható szempont. A tanegységet a szeptembertől-decemberig tartó időszakban, tehát az előző szemeszterben tizennégy hallgató végezte el sikeresen. Ennek a megbízatásnak ért be most a gyümölcse, a webes megjelenésnek köszönhetően.
Mennyi időt ölelt fel a tartalmak előállítása, illetve a honlap felépítése az ötlet megszületésétől számítva?
A szeminárium 2019 szeptemberében indult, aminek keretein belül Ravasz László prédikációs munkásságának szinte teljes egészét igyekeztünk felölelni és felvállalni – tehát nem csak a Franklin-Társulat keménykötésű könyvei alapján dolgoztunk, hanem a Kálvin Kiadó könyveit, illetve erdélyi, valamint további külföldi kiadású könyveket is belevettük a gyűjtésbe. Az informatikai cég ez év elején, januárban kapta kézhez az összes – általam is jóváhagyott – munkát, április hónapban pedig már a prédikációk javarészt olvashatók voltak elektronikus formában. A lelkesz.com – mint azt már említettem – nem csak Ravasz László prédikációit foglalja magában, hanem Cseri Kálmán és Joó Sándor református lelkészek igehirdetéseit is, így összegezve egy sokkal komolyabb struktúrájú, bonyolultabb felépítésű oldalról beszélünk már, mint az első kísérletek, tesztoldalak voltak. Az Integral Vision Kft. társtulajdonosa, Füzi Ákos vonatkozásában hadd mondjam el, hogy cégével a kezdetektől önkéntes módon építette és építi a weboldalt – ez részéről szolgálat, nem pedig egy megrendelés teljesítése, amiért ez úton is szeretnénk kifejezni hálánkat, szeretnénk ebben a formában is megköszönni, hogy a lelkész.com portál a mostani formában üzemképessé válhatott.
Definiálná a jövőbeli célokat?
A projektnek nincs intézményesített háttere, nincs mögötte például egy bizottság vagy testület, viszont a projekt technikai hátterét az Integrál Vision Kft. a továbbiakban is felvállalja és biztosítja. Szeretnénk a jövőben bővíteni az elérhető tartalmakat, szándékaink szerint kiemelkedő prédikátorok prédikációit tervezzük hasonló módon digitalizálni és elhelyezni a weboldalon. Viszonylag szűk keresztmetszet áll a rendelkezésünkre, hiszen teljes életművekkel, hagyatékokkal kalkulálunk. Hogy konkrét példát is megnevezzek, elképzeléseink között szerepel többek közt Boross Géza református lelkész is, aki 1982 és 2003 között, illetve Nagy István, aki pedig 2003-2015 a Budapesti Református Teológiai Akadémián, majd jogutódán, itt, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán tanított gyakorlati teológiát. Úgy gondolom, még néhány szemeszter munkája szükséges ahhoz, hogy elérjük a jelenleg meghatározott célokat – ebben pedig a jelenlegi pozitív visszajelzések is ösztönzően hatnak ránk.
