Közösségteremtés a Károli-egyetemen

Október 24-én vette kezdetét a Károli Közösségi Napok, melynek témája ezúttal a Közösségteremtés. Az őszi tréninghetet az október elsején átadott Ráday Házban tartott istentisztelet nyitotta meg, ahol Vass Réka Adrienn, a Pedagógiai Kar intézményi lelkipásztora szolgált.

Igehirdetésének alapigéje János első levele, 1. fejezetének 1-4. verse volt.  A felolvasott igeszakasz 3. versét fókuszba állítva beszélt a Károli Közösségi Napok témájáról:

„Amit tehát láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek is, hogy nektek is közösségetek legyen velünk: a mi közösségünk pedig közösség az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal”. Kiemelte, hogy a szakaszban megjelenő közösség szó, a görög koinonia kifejezés, amely 'egyesülést, összekötést, részesedést' jelent. A keresztyén közösségben nemcsak ember és ember között létrejövő közösségre, hanem az Isten és az ember közötti kapcsolatra is utal a görög szó. Közösségben csak Jézus Krisztus által lehetünk Istennel, és amíg egy hagyományos közösségben a közösséget egy közös érdeklődés köti össze, addig Isten és az ember viszonylatában ez a kapcsolat mindig Isten kezdeményezése, ajándéka, aki irántunk való szeretete jeleként az örök élet ajándékát adja nekünk. Az egyetem 30 éves évfordulójára készülve fontos, hogy intézményünk közösségébe való hívás egyben hívás legyen a Jézussal való közösségre is.

A Károli Közösségi Napok keretében került sor arra a pódiumbeszélgetésre is, ahol Prof. Dr. Trócsányi László rektor és Prof. Dr. Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke, az MRE Zsinatának korábbi lelkészi elnöke, a Hittudományi Kar tanszékvezető egyetemi tanára beszélgetett az egyetemen való közösségteremtésről Dr. habil. Horváth Géza, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánjának moderálásával. Dékán úr a nyitó istentiszteletre utalva a koinonia ’közösség’ görög szóból kiindulva a közösség megkerülhetetlen jelentőségét hangsúlyozta, hiszen már egy közösségbe születünk bele, és a különböző intézményrendszerek által közösséghálózatok tagjai vagyunk életünk különböző szakaszaiban. A beszélgetés kiindulópontjaként még hozzátette, hogy az intézmény fenntartójának küldetését, a Magyarországi Református Egyház feladatát a Károli-egyetemnek is tovább kell vinnie, amely elsősorban az értékközvetítés.

Rektor úr kiemelte, hogy a közösségnek ma sokkal nagyobb jelentősége van, mint korábban. Ravasz László református püspök gondolatát idézve elmondta, a közösség egyéniség nélkül nem működik, hiszen nyájból sohasem lesz nemzet, ugyanakkor az egyén közösség nélkül erőtlen. Az individuum és a közösség helyes egyensúlyának megtalálása az elsődleges cél. Fontos, hogy egy közösség életében kialakuljon az identitás, így egyetemünk esetében is arra kell választ találnunk, hogy mi az, ami összeköt bennünket, amitől létrejön a károlis identitás. Rektor úr a keresztyén értékek, a szolidaritás, a megbecsülés és a tisztelet mellett a hallgatók és oktatók közötti kapocs kialakítását tartja meghatározónak.

Szabó István professzor úr kiemelte, hogy a történelem során, az európai egyetemek indulásakor az egyház aktív szerepet vállalt, mintegy támogatója volt az oktatásnak. Ezt a támogató aspektust szemléltetni az egyház hajóval történő ábrázolása is, amelyről köztudott, hogy csak egy csapatnyi ember összetartó munkájának eredményeként tud célja felé haladni. Az egyházi karakter jellegzetessége, hogy folyamatos transzferek indulnak be az adott helyen – fogalmaz Professzor úr. Ahogyan a fa működik, és a gyökerétől szállítja az értékes tápanyagokat a lombkorona felé, úgy az egészséges társadalomról is akkor beszélhetünk, ha a társadalmat alkotó kisebb közösségek hálózata futja át, amely egyben értékátvitellel is jár.

Dékán úr erre reflektálva elmondta, hogy intézményük azokat az értékeket képviseli, amely a világunkat sújtó értékválság következtében kiveszni látszik: a szakmai összefogás mellett a lelkiség beemelésének összhangját kínálja.

Rektor úr fontosnak tartja, hogy intézményünk ne csak diplomásokat, hanem értelmiségieket is képezzen, hiszen az értelmiségiek esetében beszélhetünk a közösségért vállalt felelősségvállalásról. Ha az egyetemen tudunk példaképek lenni, akkor vagyunk képesek átadni a felelős gondolkodást, a felelős létet hallgatóinknak. Rektor úr a közösség kialakításának egyik legnagyobb kihívását abban látja, hogy a bolognai-rendszer bevezetésével atomizálódás történik az intézményekben, ami megnehezíti a jó és összetartó közösségek kialakulását.

Szabó István professzor úr megemlítette a Hittudományi Kar speciális helyzetét, amely bár kis létszámú évfolyamokkal működik, de hallgatói öt évig folyamatos közösségben élnek, amely a kötelező kollégiumi bentlakás által még egyfajta életközösséggé is alakul. Professzor úr szerint a közösségen belül elsősorban egymás támogatása a cél, egy egymást támogató közösség kialakítása.

Prof. Dr. Trócsányi László rektor szerint fontos tudatosítanunk, hogy bár a református oktatás évszázados hagyományokra tekint vissza, a Károli-egyetem fennállásának 30 éve még nem adott kellő időt ahhoz, hogy az intézmény brandje megszilárduljon. A brand kialakulása az oktatók és hallgatók együttes felelőssége, hiszen az a teljesítmény, amit az egyetemen eltöltött évek során a hallgatók leraknak az asztalra, nemcsak az intézmény nívóját emeli, hanem a munkaerőpiacon való szereplésüket is elősegíti majd.  

Szabó István professzor úr felhívta a közönség figyelmét a kockázatvállalás fontosságára is. Elmondása szerint az egyetemi léthez hozzátartozik a vitakultúra, egymás gondolatainak megismerése; a különböző világszemléletek eszmecseréjére a legalkalmasabb hely az egyetem.

Rektor úr a beszélgetés végén kiemelte, hogy a 2024. évtől megváltozik a felvételi rendszer pontszámítási szabálya, így az intézmények a felvételikor határozhatnak a 100 többletpont odaítéléséről. Fontosnak tartja, hogy a szabályozás megváltoztatásával, a felvételiző hallgatók tudatos kiválasztásával is a károlis identitás erősödhessen. Ennek szellemében a Károli Junior Akadémia elindítása is egy fontos lépés volt ezen az úton.

Horváth Géza dékán úr a beszélgetés lezárásaként még hozzátette, hogy a jól működő közösségek életében nemcsak a felülről jövő kezdeményezések, hanem az alulról történő ötletek, javaslatok megfogalmazása és elindítása is közösségerősítő jelleggel bírnak.

A délelőtt második pódiumbeszélgetése során a sport közösségteremtő erejéről beszélgettek olimpikonok. A meghívott vendégek között volt Szabó Gabriella háromszoros olimpiai bajnok kajakozó, károlis joghallgató; Dr. Kiss Gergely háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó és Sárfalvi Péter világ- és Európa-bajnok öttusázó, a KRE Sportiroda igazgatója. A beszélgetést Dr. Gyenesei Leila világbajnok öttusázó, műsorvezető, a KRE ÁJK-n végzett jogász szakos alumni hallgató vezette.

Az oldott hangulatban telt beszélgetés során a meghívott olimpikonok többek között arról meséltek, hogy a sportban szerzett tapasztalataikat miként tudják civil pályájuk során kamatoztatni. Szabó Gabriella 2020-ban vonult vissza a profi sporttól, 2022-től a Magyar Olimpiai Bizottság marketinges munkatársaként dolgozik.

Kiss Gergely nagyon hálás, hogy most is olyan területeken dolgozhat, amely a sporthoz, a sportélethez kapcsolódik. Sárfalvi Péter is ezt erősíti meg, hiszen bár látszólag nagyon különböző területeken dolgozott eddig, a sport mindig is központi szerepet játszott karrierállomásaiban. Röviden beszámolt arról, hogy a Károli-egyetemen számtalan törekvés és intézkedés indult meg az intézmény sportjellegének erősítésére. A sportban szerzett tapasztalatait – például a váratlan helyzetek megoldását – ő is remekül tudja hasznosítani munkája során.

A beszélgetés résztvevői – számtalan emlék felidézésével – arról is beszéltek, hogy mi különbözteti meg a látszólag más jellegű csapatsportot az egyéni sporttól. Hamar kiderült, hogy az egyéni sport során is csapatban dolgozik a versenyző, hiszen egy teljes csapat munkája áll az egyéni versenyző mögött. Kiss Gergely elmondása szerint, habár ő volt a vízilabda csapat „munkás” tagja, aki sok mindent elvitt a vállán, ugyanakkor a csapat sikere azon is múlott, hogy mindig együtt tudtak működni, a humor, a tisztelet, az alázat és a szeretet jellemezte őket. Szabó Gabriella sok érdekességet mesélt a saját sportágának specifikumairól, többek között arról, hogy az év nagy részében egyénileg készült, edzett, majd a páros és a csapatban való evezést mindig az egyéni teljesítmények alapján határozták meg, így teljesen váratlan volt, hogy kivel kerül össze a hajóban. Számára azért is jelentett könnyebbséget a párosban vagy a csapatban való teljesítés, mivel nagyon empatikus ember, így a hajóban elől ülve fizikálisan és lelkileg is összetartotta a csapatot.

Kiss Gergely összegzésként elmondta, hogy sportolóként önmagunk legyőzése a legfontosabb, ha van belső elvárásunk magunkkal szemben, akkor törekedhetünk a kiválóságra. Szerinte egy-egy csapat vagy egyéni sportoló sikerét is az egyén és a közönség együttes ereje adja. A sport személyiségfejlesztő hatásai, a maximalizmus, a figyelem és a kitartás mind-mind olyan tulajdonságok, erények, amelyeket a civil életben is hasznosítani lehet.

Fotó: Bankó József

Szakirányú továbbképzések

Szakirányú továbbképzések

Közösségi Média

Közösségi média

Kultúra, közélet

Rádió

Károli Podcast

Károli Podcast

Károli Klub

Károli Podcast

Napi biztatás

Napi biztatás

 

Tudomány, kutatás

Tudomány, kutatás

Galéria

galéria, fotógép