Akárcsak más identitás, a magyar református önkép is több rétegből áll. A mára a legnagyobb Kárpát-medencei református egyháztörténeti konferenciasorozat, a „Hagyomány, Identitás, Történelem” (HIT) elsősorban történeti megközelítéseket helyez előtérbe.  A református identitás múltbeli gyökereit, kialakulásának lépcsőfokait, formálódásának, inspirációinak forrásait kutatja. Nem öncélúan, hanem azért, hogy megválaszolhassuk a magunk és a ránk bízottak számára, hogy miért is vagyunk olyanok, amilyenek.

A jelenkori egyháztörténet-írás egyik legfontosabb feladata nemcsak az, hogy ideológiai dogmáktól immár nem béklyózott szemlélettel tekintsen a korábbi évszázadok eseményeire, folyamataira, de az is, hogy feltárja, mi történt a magyar reformátussággal 1945 és 1990 között. Ezzel magyarázható, hogy a HIT 2020-as kötetében – amelyet a koronavírus-járvány miatt sajnos elhalasztott konferencia ellenére is fontosnak tartottunk megjelentetni – hangsúlyosan szerepelnek a diktatúra időszakával kapcsolatos tanulmányok. A lelkipásztorok magatartási formáiról, Péter János püspök kommunista párttagságáról vagy az 1956-os forradalom egyházi résztvevőjéről szóló szövegek jelzik, milyen sok elmondatlan történetünk van még harminc évvel a diktatúra bukása után is.

Természetesen a kötet nemcsak a huszadik századdal foglalkozik: olvashatunk tanulmány többek között az angolszász és a magyar puritán  líra összehasonlításáról, Szász Károly püspök szocializációjáról, valamint a holland református forradalomellenes irányzat családközpontú társadalomelméletéről is. A HIT2020 kötetet a HIT2021 konferencián mutatjuk be, amelyre november 2-3-án kerül sor Budapesten, a Hittudományi Kar Csopaki utcai épületében.

A kötet a képre kattintva szabadon letölthető.