Nem-besorolt

November 25-én „Integritás és az egyházi intézmények felelőssége – Jog, erkölcs, vallás” címmel rendezett konferenciát karunk a zsinati Díszteremben, Dr. habil. Birher Nándor tanszékvezető (Jogelméleti, Jogtörténeti és Egyházjogi Tanszék) és Dr. habil. Homicskó Árpád Olivér nemzetközi és tudományos dékánhelyettes vezetésével.

Ez alkalommal került sor Az egyházi intézmények működtetésének etikai alapjai című kötet bemutatására, amely jeles szerzők tanulmányainak a gyűjteménye. A kötet célja, hogy körülírja az egyházi fenntartású intézmények sajátos elkötelezettségét annak érdekében, hogy az ott végzett munka a társadalom számára a lehető legnagyobb értéket állítsa elő.  

A konferenciát Prof. Dr. Miskolczi-Bodnár Péter dékán nyitotta meg. Örömét fejezte ki, hogy egyházunk zsinati központjának Dísztermében üdvözölhetjük az Állami Számvevőszék elnökét, s reményteljesen szólt arról a megállapodásról, amit egyetemünk az Állami Számvevőszékkel kötött. Elmondta, hogy Állam- és Jogtudományi Karunk nagy hangsúlyt helyez a tudományos kutatásokra, ezért is fontos, hogy e megállapodás keretében, a Bonhoeffer Műhely irányításával egy olyan területet vehetünk górcső alá, amivel – legjobb szándékunk szerint – egyházi intézményeink munkáját segítjük.

Ezt követően írt alá a megállapodást Prof. Dr. Zsengellér József rektor, valamint Dr. Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Az ÁJK Szemere Bertalan Kutatóközpontjának keretében működő Bonhoeffer Műhely kiemelten fontosnak tartja, hogy az oktatók és hallgatók tudományosan megismerjék és meggyőződéssel képviseljék azokat a jogi, erkölcsi és vallási alapelveket, amelyeken kultúránk nyugszik és amelyek a jövőnket is jelentik. A megállapodás célja, hogy segítse a Bonhoeffer Műhelyt ezen törekvésének a megvalósításában – hangsúlyozta Birher Nándor, aki tevékenyen részt vett a megállapodás aláírásának előkészítésében. A kötet olyan kérdésekre keresi a választ, mint: Hogyan tud az állam és az egyház együttműködni? Hogyan tud az állam és az egyház egymással „elszámolni”? Mennyiben lehet „több” egy egyházi fenntartású intézmény? Miben állhat az intézményben megjelenő vallási identitás? Melyek azok a normák, amelyek a közösség magatartását szabályozzák? A kötet tartalma négy nagyobb témakörbe osztható: az első a Jog, erkölcs és vallás területe, a második az egyházi intézmények működéséhez kapcsolódó történelmi tapasztalatokat és azok hatásait veszi számba. Ezeket követik a gyakorlati szempontok, különös figyelmet szentelve az integritás témakörének. Végül pedig vezetéstudományi értekezéseket olvashatunk, rövid büntetőjogi kitekintéssel.

Prof. Dr. Zsengellér József rektor beszédében kiemelte: „Ez a mostani megállapodás egy nagyon fontos mérföldkő azon az úton, melyre intézményünk megalapításával ráléptünk. A 20. század végén történt egyházi egyetemalapítás a posztkommunista Magyarországon azzal a nem titkolt szándékkal történt, hogy egy teljes mértékig szekularizált társadalom számára felmutassa a keresztyénség, esetünkben pedig kifejezetten a reformátusság, a protestantizmus szellemiségét és értékeit… Együttműködésünk, másrészt egyházunk számára, de a szélesebb társadalom számára is biztosítja olyan szakemberek képzését, akik intézményvezetői pozíciókba kerülve, az itt elsajátított etikus vezetői és pénzkezelői normák szerint dolgozva nem csak képviselhetik, de terjeszthetik is az egyetem és fenntartója, a Magyarországi Református Egyház, valamint az Állami Számvevőszék által megtestesített elvárásokat és szellemiséget.”

Az ÁJK Szemere Bertalan Kutatóközpontjának vezetője, Dr. habil. Homicskó Árpád Olivér nemzetközi és tudományos dékánhelyettes a kötet kapcsán arról szólt, hogy széleskörűen kívánták körbejárni egyrészt az egyetemi oktatásban, másrészt pedig a szociális intézmények vonatkozásában felhalmozott ismeretanyagot, bízva abban, hogy hasznos kiindulópont lehet a tovább gondolkodáshoz. Akár okiratok, szabályzatok megalkotásakor is olyan támpontokat adhat, amelyeket érdemes lehet figyelembe venni.

Az Állami Számvevőszékkel való együttműködés területei az alábbiak: - Kézikönyvek készítése, - Szakirányú továbbképzések programjainak előkészítése és oktatása, - Szakmai konferenciák szervezése. A keretek tehát adottak, maradandó tartalommal kell megtölteni…