II. János Pál pápa éppen harminc évvel ezelőtt, 1991 nyarán járt először Magyarországon. Látogatásának egyik legnagyobb visszhangot keltett gesztusa volt, amikor az augusztus 18-án, a debreceni református nagytemplomban tartott ökumenikus szertartás után megkoszorúzta a gályarab prédikátorok emlékművét. A hitük miatt 1674-ben a pozsonyi vésztörvényszéken elítélt, majd gályarabságra hurcolt református lelkészek oszlopát 1895-ben avatták fel.

4/2021. (III.05.)/R számú Rektori utasítás az 1/2021. (I.26.)/R számú rektori utasítás módosításáról

2020. január 24-én a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Jogtörténeti, Jogelméleti és Egyházjogi Tanszéke, valamint az Alkotmányjogi Tanszék egész napos jogelméleti konferenciát szervezett, a fenti címmel. Ezen az alkalmon a jog elméleti alapkérdéseiről, a jog rétegeiről, működéséről, valamint az alkotmányjogi rétegnek a többi jogrétegre és a különböző tételes jogágakra való hatásáról beszéltek és vitatkoztak a résztvevők, akik (egyetlen kivétellel) az ország valamennyi jogi karát, illetve jogtudományi műhelyét képviselték.

Miskolczi- Bodnár Péter professzor, a KRE ÁJK dékánjának megnyitó szavait, valamint Tóth J. Zoltán főszervező köszöntőjét követően Pokol Béla akadémiai doktor, egyetemi tanár, alkotmánybíró vitaindító főelőadásával vette kezdetét a konferencia. A délelőtti szekcióban Varga Csaba akadémiai doktor, professor emeritus, Szilágyi Péter professor emeritus, Deák Dániel egyetemi tanár, Szmodis Jenő habilitált egyetemi docens, Varga Zs. András alkotmánybíró, egyetemi tanár, Cservák Csaba habilitált egyetemi docens, valamint Tóth J. Zoltán habilitált egyetemi docens gondolta tovább Pokol Béla elméletét, illetve beszélt a jog egyéb teoretikus alapkérdéseiről.

A második, délutáni szekcióban a jog rétegeinek tételes jogi megjelenései kerültek a középpontba. E szekciót Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság volt elnöke, professor emeritus előadása nyitotta meg, majd Gárdos-Orosz Fruzsina, a Jogtudományi Intézet igazgatója, habilitált egyetemi docens, T. Kovács Júlia egyetemi adjunktus, Domokos Andrea egyetemi tanár, Simon István egyetemi docens, Prugberger Tamás professor emeritus, Nagy Zsolt egyetemi docens és Téglási András habilitált egyetemi docens, az NKE ÁNTK dékánhelyettese tartottak előadást.

Az egyes szekciókat élénk és előremutató szakmai viták zárták, amelyek a résztvevők és a hallgatóság épülését, a jog mélyebb megértését, illetve a különböző jogfelfogások ütköztetését egyaránt szolgálták. A tudományos konferencián elhangzott előadások alapjául szolgáló tanulmányok önálló kötetben való megjelenése nyár elejére várható.

2020 januárjában a KRE Szenátusa jóváhagyta a Jánossy Ferenc Gazdasági és Vállalkozástudományi Kutatóműhely megalakulását. A kutatóműhely a Gazdasági- és Vezetéstudományi Intézet mellett működik, de tagjait érdeklődés alapján fogadja be egy sokkal szélesebb körből. Célja egy olyan kutatóműhely létrehozása, amely hazai és nemzetközi téren is elismertséget tud szerezni. Kiemelten kezeli a technológia-váltás jogi-társadalmi-gazdasági hatásainak elemzését. Ennek érdekében 2020-ban nemzetközi és hazai konferenciákat, workshop-okat kíván szervezni, publikációkat fog megjelentetni, valamint együttműködéseket kezdeményez más műhelyekkel, emellett vendégelőadókat fogad, vitákat szervez. A Műhely eseményei nyitottak az egyetem oktatói, hallgatói, valamint minden érdeklődő számára egyaránt. A Jánossy Ferenc GVKM vezetője dr. habil. Lóth László, helyettese dr. habil. Kovács Róbert.

Kodácsy Tamás, a KRE Ökogyülekezeti Műhelyének elnöke újra tagja lett az Európai Egyházak Konferenciája Gazdasági és Ökológiai Igazságosság (CEC Thematic Group on Economic and Ecological Justice) munkacsoportjának 2019-2023 között, akit a Magyarországi Református Egyház delegáltjaként választottak be.
A CEC Gazdasági és Ökológiai Igazságosság munkacsoportja (GÖI) a teremtésvédelmi kérdésekkel és azok társadalmi, illetve gazdasági következményeivel foglalkozik, a tagegyházak szakértőinek bevonásával. Ezekben a témákban párbeszédet folytat az Európai Unióval, valamint segíti és erősíti a tagegyházak közéleti szerepvállalását, teológiai és etikai hozzájárulását a gazdasági és ökológiai igazságosság és fenntarthatóság kérdéseihez.
Bővebben itt lehet olvasni.

Az Állami Számvevőszék „Jó gyakorlatok” című szeminárium sorozatában tartott előadást a közelmúltban Dr. habil. Birher Nándor egyetemi docens, a KRE ÁJK Jogtörténeti, Jogelméleti és Egyházjogi Tanszék tanszékvezetője.
Az előadó három kérdéskört is részletesen körül járt, választ keresve az alábbi kérdésekre: Mi az erkölcs? Mi a humánszolgáltató? Mi szabályozza ezek működését? Az előadásról további információ itt https://ajk.kre.hu/index.php/1349-birher-nandor-eloadasa-az-allami-szamvevoszek-konferenciajan.html érhető el.

2020. február 27-én került sor a Digitalizáció hatása az egyes jogterületeken című konferenciára a KRE ÁJK keretein belül működő Szemere Bertalan Kutatóközpont szervezésében. A konferenciának a Magyarországi Református Egyház Zsinati Díszterme adott otthont.

„Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik” – idézte megnyitó beszédében Gróf Széchenyi Istvánt Dr. habil. Homicskó Árpád Olivér, a Szemere Bertalan Kutatóközpont vezetője, a fenti címmel megjelent  tanulmánykötet szerkesztője (amelynek a konferencián volt a bemutatója). A továbbiakban szólt arról, hogy az informatika, a digitalizáció mennyire megváltoztatja a mindennapjainkat, s bizony „elveszne az egyén, ha nem lennének olyan értékei, mint a vallás, a közösség, a nemzet”. A kérdésre, hogy melyek voltak a konkrét kutatási területek, Homicskó Dékánhelyettes úr az alábbi választ adta: „Munkánk során körbejártuk a digitalizáció szabályozásának változásait; a dologi jog legfontosabb technológiai jogi kérdéseit; a közösségi média felhasználási lehetőségeit a közigazgatásban; a digitalizáció hatását az alapjogok gyakorlására és érvényesítésére. Vizsgáltuk, hogy mennyire hasznos a digitalizáció a büntetés-végrehajtásban; milyen hatása van az egészségbiztosításra vagy éppen a sajtószabadság tartalmára. Kutattuk az okos városkártyák személyiségi jogi és jogbiztonsági aspektusait; feltérképeztük a digitalizáció hatását a munkavállalói érdekképviseletek tevékenységére; az élethosszig tartó tanulásra; megkíséreltük meghatározni, hogy milyen szerepe van a fogyasztók tájékoztatására; az Európai Uniós jogalkotásra. Elmélyedtünk a non-humán ágensek jogi szabályozásában; s végül az okos mobilitás és a közösségi gazdálkodás jogi kereteinek kihívásait vettük számba.”

A konferencián köszöntötte az egybegyűlteket Prof. Dr. Kurucz György, az egyetem fejlesztési rektorhelyettese, aki elismerését fejezte ki az Állam- és Jogtudományi Karon folyó kutatásokkal kapcsolatban.
Ezt követően a tanulmányok szerzői – név szerint is: Birher Nándor, Boóc Ádám, Csáki-Hatalovics Gyula Balázs, Cservák Csaba, Domokos Andrea, Homicskó Árpád Olivér, Klein Tamás, Kovács Róbert, Kun Attila, Lóth László, Miskolczi-Bodnár Péter, Pataki Gábor Zsolt, Szuchy Róbert és Udvary Sándor – röviden ismertették a jelenlévőkkel kutatásaik eredményeit.
Prof. Dr. Miskolczi-Bodnár Péter dékán zárszavában kiemelte a konferencia jelentőségét a KRE Állam- és Jogtudományi Kara szempontjából, valamint, hogy az Igazságügyi Minisztérium támogatásban részesítette a tavalyelőtt megkezdett kutatási programot, amely eredményeit immár a harmadik kötetben olvashatjuk  A digitalizáció hatása az egyes jogterületeken címmel.

A kutatás – melyben Jogtudományi Karunk oktatói vettek részt – az Igazságügyi Minisztérium „jogászképzés színvonalának emelését célzó programjai” keretében valósult meg.

A konferencián készült képek galériája itt tekinthető meg.

 A digitalizáció hatása az egyes jogterületeken című tanulmánykötet ide kattintva tölthető le.

2019. február 7-8. között Sárospatakon nagy sikerű egyház- és művelődéstörténeti konferenciát tartottak a Kárpát-medence teljes spektrumáról meghívott eladók és érdeklődők részvételével.
A „Vértelen ellenreformáció” nevet viselő, a magyar protestantizmus 18. századi korszakát vizsgáló tudományos tanácskozás 4 szekcióban, 18 meghívott előadó részvételével zajlott le ökumenikus módon – a főelőadók és referálók között római katolikus, evangélikus és református felekezetű és nézőpontú kutatók is szerepeltek, a beszélgetések és viták hangnemét is a zord, ellenreformációs téma ellenére barátságos hangulat uralta.
A konferencia főszervezői feladatait Egyetemünk Egyház- és Társadalom Kutatóintézetének Reformáció Öröksége Műhely tudományos kutatói főmunkatársa, dr. Csorba Dávid vállalta magára.

A négy szekcióban (fogalomértelmezés, helytörténeti források, nemzetközi hungarológiai kutatások, módszertani kérdések) folytatott tanácskozásokon új, lehetséges nézőpontok is szóba kerültek:  protestáns arisztokrácia szerepvállalása 1670 előtt és után, könyv- és olvasástörténet tanulságai, halotti beszédek adatai, egyház- és vármegyék, illetve katolikus levéltári gyűjtemények hasznosítása.

Az említett nézőpontok bevonása gazdagíthatja az ellenreformáció forrásait, s árnyalhatja a 19. századi felekezettörténetből kibomló, sokszor sematikusan kezelt történelemképet is, mely erősen rányomta a bélyegét a hazai felekezeti identitás alakzataira.
A szervezők a konferencia írásait mind az eszmetörténeti, mind a forráskritikai tanulságok miatt a közel jövőben tervezik megjelentetni.

A rendezvény sajtónyilvános volt, az Európa Rádió és a Zemplén TV helyben, a Reformátusok Lapja pedig azóta is több ízben tudósított róla, s adott közre interjúkat.

A rendezvény a Sárospataki Református Kollégium intézményeinek, a Hosszú Reformáció Kelet-Európában (1500-1800) Kutatócsoportnak és az Egyetemünk Egyház- és Társadalom Kutatóintézetének Reformáció Öröksége Műhelyével közös szervezésében valósult meg.